Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

X. Az oktatás, a kultúra és a sajtó forrásai

vezésre vonatkozó iratoknak a megőrzése. így fennmaradt a hányatott sorsú Dísztéri Szabadságharc szoborra vonatkozó terjedelmes számvevőségi iratanyag is, melynek legnagyobb részét a vármegyék sorrendjében rendezett gyűjtőívek képezik. A közművelődési intézmények fennmaradt iratanyagai három csoportra oszthatók: népművelési iratok; színházak; valamint múzeumok iratai. A népművelési iratok közül a legfontosabb a székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság két háború közötti időszakból fennmaradt iratanyaga. Elsősorban a tanfolyamok szervezésének mikéntjére, az azokon résztvevő személyekre, előadókra és hallgatókra vonatkozóan szolgáltat részletes adatokat. Megismerhető belőle a fővárosi hatóság által a felnőttképzés területén ezekben az években érvényesíteni szándékozott szempontrendszer, valamint az ehhez rendelkezésre állott intézményi-egyesületi hálózati háttér is. Közművelődési iratanyagnak tekinthető az Idegenforgalmi Hivatal fondja is, amely számos kulturális vonatkozást tartalmaz, s főként a propaganda-iratok terén szolgál érdekes adalékokkal arra, hogy a korabeli hatóság mely tekintetben tartotta érdemesnek a főváros jóhírét kelteni. A reformkori színházi élethez szolgáltatnak forrásokat a Pest Városi Német Színház 1836-1841 közötti pénztári, számadási iratai. A színházakés színházi jellegű intézmények iratai közül legterjedelmesebb a Fővárosi Varieté utódaként, a „könnyű műfaj" színházi nívóra emelésének célkitűzésével létrehozott Fővárosi Vígszínház 1950-1954 évi anyaga. Viszonylag sok irat maradt fenn a Fővárosi Népi Zenekar működéséről ugyanezen időszakban, míg a Városi Színház 1945-51 közötti és a Fővárosi Varieté 1949-51 évkörű iratai szerényebb módon reprezentálják ezen zaklatott évek fővárosi színházművészetének körülményeit. Az igazgatósági levelezési anyagok a színházak műsorpolitikája mellett sokszínűen és plasztikusan világítják meg a főváros színházi életének korabeli helyzetét, a művészeknek a színházak vezetőségéhez és egymáshoz való viszonyát. Az egyéb iratfajtákat illetően említésre méltóak még a társulati ülések jegyzőkönyvei, a műsorok összeállítására vonatkozó feljegyzések és iratok, a szerződések és a fegyelmi ügyiratok sorozatai. (A fővárosi színház- és mozitörténet forrásainak ismertetésére lásd Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944. Bp., 1965., valamint Ort János: A mozgófénykép budapesti törvényhatósági forrásai. 18961906. é. n. Kézirat.)