Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IX. Szociális gondoskodás és egészségügy

tályt is szerveztek. A XIV. (Szociálpolitikai és Közművelődési) Ügyosztály 1925-ig állt fenn, ekkor ismét összevonták a IX. Ügyosztállyal, amely 1940-től a Társadalompolitikai Ügyosztály nevet viselte. Mivel 1905 előtt — és bizonyos összeghatár fölött utána is — csak a tanácsnak volt joga segélyeket utalványozni, az ügyosztályi iratanyagban nagy számban találhatók ilyen tárgyú ügyiratok. A határozatok mellett olvashatjuk a kérelmeket, az elöljáróságok által felvett jegyzőkönyveket, javaslatokat. Az 1880-as években használt segélyezési kérdőívek már több mint húsz kérdést tartalmaztak. A személyi adatokon kívül azt is tudakolták, hogy a kérelmezőnek miért nincs jövedelme, hány gyereke van, milyenek a lakásviszonyai. A XX. századi környezettanulmányi jegyzőkönyvek forrásértéke általában nagyobb, mivel a szegénygyámok, illetve a népjóléti megbízottak részletes leírásokat adtak az életkörülményekről, és azokat a társadalmi környezet szempontjából is megvilágították. Egy-egy ügyiratból sokszor a segélyezettnek a hatóságokkal fennálló kapcsolata több éven át nyomon követhető. Az ún. zárt, azaz az intézményi szegénygondozás a tanács kompetenciájába tartozott, így az intézmények fenntartása és irányítása mellett tömegesen fordulnak elő egyes személyek szegényházi, árvaházi elhelyezésével kapcsolatos ügyiratok is. A kerületi elöljáróságoknál az egyedi segélyezési ügyek aktái fordulnak elő a leggyakrabban, a III. kerületi elöljáróság ezeket a segélyezettek betűrendjében rendezett külön sorozatban gyűjtötte. Az elöljáróságoknál készült összefoglaló jelentések, szegényügyi nyilvántartások, kimutatások csak esetlegesen maradtak fenn. Szegénysegélyezésre vonatkozó ügyiratok találhatók a főpolgármesteri általános iratok XIX. századi évfolyamaiban is. Ezek olyan, a kerületi elöljáróságok által benyújtott átvételi elismervények, amelyeken az uralkodópár által meghatározott időszakonként juttatott iélségfolyamodványok kézhezvételét ismerik el a segélyezettek. Forrásértékük korlátozott, mert az eredeti kérvények hiányoznak mellőlük, csak a folyamodók nevét, lakcímét és a juttatott összeget tüntetik fel. A főváros szociális célú lakásépítkezéseire, lakáspolitikájára vonatkozó dokumentumok az illetékes ügyosztály, az 1909-ben indult, Bárczy István polgármester nevéhez kötődő lakásépítési akció iratai részben az Elnöki Ügyosztály anyagában maradtak fenn. Az 1916-ban létesített Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapja kezdetben a fővárosi törvényhatóság hivatalainál és intézményeinél szolgáló tisztviselők, a közoktatási személyzet, az orvosok, az altisztek, a tűzoltók, a szolgák és hozzátartozóik