Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IX. Szociális gondoskodás és egészségügy

jóléti céljait szolgálta csupán, majd 1928-tól a fővárosi alkalmazottak betegbiztosító intézeteként működött. Olyan intézményeket létesített és működtetett, melyek az alkalmazottak kulturális, egészségi és anyagi érdekeit szolgálták. Biztosította a kórházi ápolást és a gyógykezelést szabad orvosválasztással, gondoskodott gyógyfürdőről, üdülésről, gyógyszerellátásról, szülési, temetési segélyt, valamint kölcsönt nyújtott. Fennmaradtak az igazgatóság általános ügyviteli iratai, amelyek az intézőbizottság ügyeit, szervezési ügyeket, szerződéseket, a szállítók és az orvosok elszámolási iratait tartalmazzák. Az úgynevezett segélyezési irattár ügyiratai egyéni segélyezési ügyek. A vegyes iratok gyűjteménye az igazgató magánlevelezését, üdültetési nyilvántartást, és a balatonkenesei üdülő építési tervrajzait tartalmazza. A Székesfőváros Gondozottjai Központi Nyilvántartó Hivatalának 1945-1949 közötti töredékirataiban az intézmény működésére és egyedi gondozási ügyekre vonatkozó iratok egyaránt előfordulnak. Gyermekvédelem és gyámügy A gyermekvédelemre vonatkozó iratok sorából kiemelést érdemel a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely törzslapjainak 1922-1945 közötti sorozata, amely a gondozottak felvételének sorrendjében kiadott folyószám szerinti rendben tartalmazza a gyermek és a szülők személyi adatait, valamint a menhelyi felvételre és a gondozásra vonatkozó főbb adatokat. A IX. kerületi elöljáróság anyagában külön sorozatot képeznek a két világháború közötti gyermekgondozási iratok, amelyek nagyrészt az állami gondozásba vételt megelőző eljárás dokumentumai. A főváros 1942-től Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatalt állított fel. Fennmaradt anyagából figyelmet érdemel a környezettanulmányok sorozata, valamint a havi és évi jelentések. A főváros gyámhatósági feladatait Budapest Székesfőváros Arvaszéke látta el. Az Árvaszék 1877-ig a tanács keretében működött, ekkor, az egész árva- és gyámügyet új alapokra helyező 1877:XX tc. megszületése folytán, függetlenítették tőle. Elnökét a közgyűlés választotta. Döntései ellen a Közigazgatási Bizottsághoz lehetett fellebbezést benyújtani, harmadfokon a Belügyminisztérium bírálta el az ügyeket. Az Árvaszék működésének utolsó időszakában, 1949 szeptemberében megkezdődött a hivatal hatáskörének decentralizálása. Jelentős feladatokat utaltak