Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

osztály a polgármester egész Nagy-Budapest területére kiterjedő közellátási kormánybiztosi megbízatásából adódóan végezte. Csupán kevés és csekély forrásértékű töredékük maradt meg a polgármesteri gyűjteményes iratok között. Jelentékeny összefüggő iratanyagot e kérdéskörben csak az 1945-1948 között működött Gabonahivatal hagyott hátra, amely a főváros részére kiutalt gabonakészletet átvette, őröltette, és az élelmiszerjegyközpont utalványai alapján szétosztotta a pékek között. Gazdaságtörténeti szempontból méltók figyelemre azok a Statisztikai Hivatal anyagában található közellátási statisztikai árjegyzések, melyeket a korabeli Vásárfelügyelőség, a Vásárigazgatóság, majd 1926-tól a Vásárcsarnokok Igazgatósága, illetve a Közélelmezési Ügyosztály készített. Ezek árucsoportonkéni részletes bontásban, a fővárosi kis- és nagykereskedelmi árak alakulásának hosszú idősoros vizsgálatát teszik lehetővé. A fennmaradt adatsorok a szezonális ingadozásokról is tudósítanak, megkülönböztetve a kiskereskedelmi és nagybani árakat, s az e századi adatsorokban elkülönítve a belföldi és a külföldi árucsoportokat. Az 1920-as évek elejének hatósági közellátási viszonyait illusztrálják végül a Községi Élelmiszerárusító Üzem viszonylag egységesen fennmaradt nyomtatott árjegyzékei, s közterületi hirdetései. A közlekedés és postaügy forrásai A közlekedési igazgatás feladatai megoszlottak a törvényhatósági szervek és a rendőrség között. Mivel az erre vonatkozó rendőrségi iratok nem kerültek be a levéltárba, a téma kutatásához a közgyűlési és a tanácsi-polgármesteri iratanyag jöhet számba. A városházán 1900-tól működött önálló Közlekedési Ügyosztály. Addig az engedélyezési és tarifa ügyek a Pénzügyi, az építési ügyek a Középítési, a menetrendi ügyek a Jogi, Ipari és Rendészeti Ügyosztályhoz tartoztak. A Közlekedési Ügyosztály végig az V. számot viselte, iratanyaga 1926-1944 között hiányzik. Fennmaradtak viszont a közlekedési szakbizottság jegyzőkönyvei 1938— 1946 között. Az I. világháború előtt a közlekedést döntően magánvállalatok bonyolították le. A bérkocsikkal történő személyszállításhoz iparigazolványt kellett kiváltani, a rendszámot azonban a rendőrségtől kellett kérni. A bérkocsik összlétszámát, állomáshelyeit, viteldíjait a tanács állapította meg. Omnibuszjárat indításához az iparigazolvány mellett a tanács engedélye is szükséges volt, az engedély meghatá-