Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

kozó munkaügyi iratok kerültek. Itt találhatók a tagok törzskönyvei is, amelyekben feljegyezték az iparosok tagdíj-befizetéseit. Bár az ipartestületek íélügyeletét a törvény az elsőfokú iparhatóság, vagyis a kerületi elöljáróságok hatáskörébe utalta, mivel a szakmánként szervezett egyes ipartestületek hatásköre az egész fővárosra kiterjedt, ezt a feladatot is az illetékes tanácsi-polgármesteri ügyosztály látta el. A hivatalnak joga volt ellenőrizni az ipar­testületek teljes ügy- és vagyonkezelését, és megsemmisíteni a jogszabályba üt­köző határozataikat. Az 1930-1950 között keletkezett felügyeleti akták a tanácsi­polgármesteri ügyosztályi iratok gyűjteményében alkotnak önálló állagot. Ez az anyag fennmaradását annak köszönheti, hogy az iratokat az egykorú ügyvitelben nem irattározták központilag, hanem ipartestületenként külön csomókban az elő­adók kezelték őket, ezért nem pusztultak el az ügyosztály irattárával együtt. Az anyag ma is ipartestületenként rendezve található, sok jegyzőkönyvet és jelentést tartalmaz, így értékes kiegészítője az ipartestületi iratoknak. A közellátásra vonatkozó iratok A modern nagyváros élelmiszerellátását biztosítani képes közélelmezési intéz­ményrendszer alapjai nagyjából a századfordulóra alakultak ki. A tanács VIII. (1911-ig Közgazdasági és Közélelmezésügyi, 1912-től Közélelmezési) Ügyosztálya fogta össze az e feladat megoldásában közreműködő szerveket. Iratanyaga az 1926- 1945 közötti időszakból nem maradt fenn. Az ügyosztály irányítása, illetve felügyelete alatt álltak a közvágóhidak és az állatvásárok, a piac- és vásárügy, vala­mint az élelmiszerrendészet és az állategészségügy. Az ügyosztályhoz tartozott a Vásárigazgatóság. Hatásköre az 1897-ben megnyílt vásárcsarnokokra nem terjedt ki, mivel ezek a Vásárcsarnokok Igazgatóságához tartoztak. A két szakhivatalt 1927- ben Vásárok és Vásárcsarnokok Igazgatósága néven összevonták, iratanya­ga 1940-1948-ból maradt meg. Az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó üzemek és kereskedők közvetlen ellenőrzését a kerületi elöljáróságok látták el a vásárfelügyelők, a tisztiorvosok és az állatorvosok útján. Az 1940-ben bevezetett kötött gazdálkodás szaporította a közellátási felada­tokat, amelyek lényegében 1949-ig meghatározták az ügyosztály profilját. A sok munka miatt 1945 után a VIII. Ügyosztályt kettéosztották, külön ipari közellátási részleget hoztak létre. A íénnmaradt iratanyagban mindez aránylag kevéssé tük­röződik. Az iratokat külön ,,K" jelzéssel iktatták, mert ezt a tevékenységet az ügy-

Next

/
Thumbnails
Contents