Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

annak eredményét hivatalból bejegyezte, de a céget nem törölhette, mert így biztosította, hogy a csődeljárás után a cégbirtokos folytathassa üzletét. Amennyiben a tulajdonos felhagyott üzletével, illetve átruházta azt, a tényt köteles volt írásban bejelenteni a cégbíróságon. Ha egyben iparát is beszüntette, arról az ipar-hatóság végzését kellett beadnia. Az egyéni cégbejegyzések többsége általában a cég működésének két végpontját, vagyis megalakulását és megszűnését tartalmazta. Éppen ezért az egyéni cégjegyzékek egy-egy lapjára (amely minden esetben két oldalt jelent) kettő, olykor három céget is bejegyeztek, míg a társas cégek bejegyzéséhez a legtöbb esetben az előírt két lap, azaz négy oldal sem volt elegendő. Ilyen esetekben a legutolsó hivatalos cégbejegyzés után megadták, hogy melyik kötet hányadik lapján folytatódik a bejegyzés; az így megadott kötet lapján a cégbejegyzést megelőzően visszautaltak az előzetes cégbejegyzések helyére. Társas cégek esetében közkereseti társaság keletkezett tikkor, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges felelősség mellett folytatott. E társasági forma alakulhatott szóban, hallgatólagos megegyezéssel is. Alakításakor alapító okirat szerkesztésére nem volt szükség. A hangsúly ugyanis a ,,két vagy több személy"-re, a „közös cég"-re és a „tagok korlátlan egyetemleges felelősségé"-re esett. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az alapítók egész vagyonukkal teleltek a társaság működéséért. Az ilyen társas cégek iratanyagában tehát nem feltétlenül találjuk meg az alapításra vonatkozó szerződést. Az írásbeli bejelentésnek azonban tartalmaznia kellett: 1. a tagok nevét, polgári állását, lakcímét, 2. a cég nevét, székhelyét, 3. a keletkezés időpontját és tartalmát, 4. a társaságot képviselő — egy vagy több •— tag nevét és jogait. A társaság fennállásának ideje alatt minden változást — cím, új tag belépése, régi tag kilépése stb. — bejelenteni tartoztak a cégbíróságon. Az írásbeli kérelemhez — ugyanúgy, mint egyéni cég esetében — csatolni kellett az iparigazolványt, az iparengedélyt. A kérvény alapján bírósági végzés rendelte el a közkereseti társaság cégjegyzékbe való bevezetését. A közkereseti társaság akkor oszlott fel, ha a társaság csőd alá került: ha valamely tagja meghalt, és szerződés nem volt arról, hogy az örökösök folytathatják-e az üzletet; ha az egyik tag csőd alá került; ha a tagok a feloszlásban kölcsönösen megegyeztek; ha azt bírói határozat mondta ki; ha letelt az az idő, amelyben megállapodtak; ha bekövetkezett az a feltétel, amelyhez a feloszlatást kötötték; ha a bi-