Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

zonytalan időre (életfogytig) kötött társasági szerződést az egyik tag felmondta. A cégbíróság a közkereseti társaságot csak az összes tag bejelentése alapján törölhette a cégjegyzékből. A betéti társaság abban különbözött a közkeresetitől, hogy az üzletbe ún. kültagok is beléptek. Míg az egy vagy több beltagot korlátlan és egyetemleges felelősség terhelte az üzletmenetért, addig a kültag csak a vagyonbctétje erejéig volt felelős érte. Ez a vagyonbetét lehetett készpénz, de lehetett ingatlan és ingó vagyontárgy) is. A cégbíróság azonban nem tartotta nyilván, hogy a kültagok a bejelentett összeget, vagyont, vagy vagyontárgyat ténylegesen a betéti társaság rendelkezésére bocsátották-e. A betéti társaság iratanyagának összetétele a közkereseti társaságéhoz képest a bejegyzett kültagok nevével, polgári állásukkal, lakhelyükkel, kültagi minőségük feljegyzésével, valamint vagyonbetétjeik összegével bővült. Részvénytársaságnak azt a társaságot tekintették, amely előre meghatározott számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével létesült, és amelynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejével tartoztak felelősséggel. A működés tárgya bármely kereskedelmi, ipari tevékenység lehetett, részvényes pedig bármely természetes vagy jogi személy. A részvénytársaság megalakulásához legalább hét részvényaláíró kellett, ennél kevesebb nem lehetett. Bár a társaság fennállása alatt a tagok létszáma változhatott, a hét taghoz képest csökkenhetett is, de egyetlen részvényes a társaság fennállásához nem volt elegendő. Ha a részvénytársaság megalakulásának alapfeltételei (1. az alaptőke biztosítása, 2. a társasági alapszabályok megalkotása, 3. a cégbírósági bejegyzés) közül akár egyetlen is hiányzott, a céget nem jegyezték be. Az alakuláskor az alaptőkét (részvénytőkét) az alapszabályban rögzítették (felemelése és leszállítása esetén azt mindig összegszerűen kellett bejegyeztetni). Az alaptőke nagyságáról az alakuló közgyűlés döntött. A részvények egyforma összegről (névértékről) szóltak, ettől azonban megkülönböztették forgalmi vagy árfolyam (tőzsdei árjegyzés) szerinti értéküket. Az alaptőke mellett a részvénytársaság természetesen rendelkezett tartaléktőkével, illetve tartalékalappal is. A társasági alapszabály magában foglalta többek között a vállalat tárgyát és időtartamát; az alaptőke nagyságát; a részvények számát és névértékét (azt is, hogy névre vagy bemutatóra szólnak-e); a közgyűlés összehívásának, megtartásának idejét, helyét, határozathozatalának módját stb.; a részvényesek szavazati jogát és gyakorlásának módját; az igazgatóság választásának módozatait, a megválasztottak