Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

nyilvános volt, azaz a közönség minden bejegyzésről tudomást szerezhetett anélkül, hogy érdeklődésének okát, célját közölni tartozott volna, ugyanakkor a kereskedő természetesen mentesült a közönség értesítésének kötelezettsége alól. Mivel a cégjegyzék közokiratnak számított, csak bírói határozat rendelhette el a bejegyzést. Az 1875:XXXVII. tc. alapvetően két cégformát határozott meg: az egyéni és a társas céget. Azonban elnevezésük szerint további fajtákat is megkülönböztettek, így voltak ún. névbeli (pl. Herczeg Lajos), tárgyi (pl. Gizella Gőzmalom Rt.) és vegyes (pl. Kis György fűszerkereskedő) cégek. Az alapítást figyelembe véve lehettek eredeti, azaz elsőalapítású (pl. Bagó Márton nyomdaipari üzlettulajdonos) vagy átruházott cégek (pl. Bagó Márton Utódai Nyomda). A törvény a társas cégeknek négy formáját, a közkereseti, a betéti, a részvénytársasági és a szövetkezeti formát határozta meg. Az ipar és a kereskedelem szabatos menete, az üzleti életben megkívánt bizalom megkövetelte a cégjegyzék pontos vezetését, éppen ezért a törvényt miniszteri rendelet egészítette ki 1875 decemberében. Ez a rendelet szabályozta aprólékosan a kereskedelmi cégjegyzék vezetésének módozatait. Meghatározása szerint a cégjegyzék a cégbíróságon, a céghivatalban őrzött, bekötözött és lapszámozott könyv, amelyet használatba vétel előtt a cégbíróság hitelesít, záradékkal lát el. Külalakja: mérsékelt vastagságú, tartós kötéssel ellátott kötet, minden egyes kötet első küllapján felirat, hogy egyéni vagy társas cégjegyzék, valamint a kötet folyószáma (pl. Egyéni cégjegyzék 3. kötet; Társas cégjegyzék 58/A kötet). Az egyes kötetek lapszámát az első lapon kellett feltüntetni, magát a kötetet zsinórral keresztülhúzni, a végét pedig a törvényszék pecsétjével lezárni. A cégjegyzék belső lapjait függőleges vonalakkal nyolc rovatra osztották. A rovatokat címfelirattal látták el. A feliratok azt jelölték, hogy a rovatokba milyen bejegyzést kell írni. Ezek a következők voltak: 1. a cég folyó- és alszáma, 2. a cégbejegyzést elrendelő bírói végzés kelte és száma, 3. a cég szó szerinti szövege, 4. a cég főtelepe — fióktelepe, 5. a cég birtokosa, 6. a cégvezető neve (társas cég esetén a tulajdonviszonyok), 7. az irattári szám,