Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VII. Az építésügy és a városrendezés forrásai

bői is, nem kötetekben, hanem kartotéklapokon olvashatók. Fennmaradt az 19261932. évi építési nyilvántartó könyv is. A városrendezés és középítkezések iratai A városfejlesztési, városrendezési és középífkezésekre vonatkozó döntések legalapvetőbb dokumentumai tehát a Törvényhatósági Bizottság és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jegyzőkönyvei. A döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos iratok tekintetében pótolhatatlan veszteséget jelent az 1944 előtti közmunkatanácsi irattár pusztulása. Az 1870-es években kidolgozott általános városszabályozási terv előkészítésére, a város felmérésére, az építési szabályzatok kidolgozására, valamint számos későbbi kiemelt városrendezési akcióra és építkezésre vonatkozóan jelentős forrásanyagot kínálnak a Közmunkák Tanácsának ránk maradt ún. tervtári különcsomói. Itt a következő tárgykörökre találunk iratokat: Kisajátítások 1911-1918; A főváros felmérése, szabályozása 1870-1882; Vegyes városrendezési iratok 1883-1938; Gellérthegyi építkezések és az Ördögárok szabályozása 1870-1911; Halászbástya 1903-1904; Országház 1898-1904; Opera 1873-1900; Hadapródiskola 1870-1905; Várkert 1871-1876; Szülészeti Klinika, Angyalföldi Tébolyda 1887-1939; Dreher-palota 1894-1900; Pénzügyminiszter iumiPalota 1901-1907; Nagykörút 1892-1904; Margit Kórház 1877-1892; Sugárút 1874-1902; Hungária körút 1894-1938; Budai belső körút 1872-1902; Attila «71898-1915; Várba vezető út 1880-1910; Hídépítések, Eskü téri hídfeljáró 18991903; Fürdők 1888-1930; Gellérthegyi szerpentinül 1900-10; Dobogókő 19401948; Vízmű 1874-1888; Közúti vasútépítkezések 1886-1903. Budapest első átfogó, a város fejlődésének valamennyi alapkérdését egységes koncepcióban tárgyaló városfejlesztési programját a Törvényhatósági Bizottság 1940 októberében fogadta el. Ez egyben az 1937: VI. tc. által előírt városfejlesztési terv szerepét is betöltötte. A programot egy 1932-ben e célra életre hívott különbizottság Harrer Ferenc vezetésével, több évi munkával dolgozta ki. A bizottság fennmaradt iratanyaga a közgyűlés bizottsági iratállagai között megtalálható. Lényegében csonkítatlanul fennmaradtak a budavári királyi palota Ybl Miklós, majd az ő 1891-ben bekövetkezett halála után Hauszmann Alajos által vezetett átépítését irányító Királyi Várépítési Bizottság ülésjegyzőkönyvei és iratanyaga is. A szerv előzménye az a még 1875-ben megalakult bizottság volt, amelyet a királyi