Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VII. Az építésügy és a városrendezés forrásai

várkert rendezésével bíztak meg, és 1882-ben kapott megbízást a miniszterelnöktől a palota átépítésének előmunkálataira. A tanácsi-polgármesteri ügyosztályok közül a //. Ügyosztály legfőbb feladatát az utak, közterek, parkok, csatornák, közművek létesítése és fenntartása képezte (a vízvezetékkel, közvilágítással, gáz- és áramszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, mint említettük, 1912-től a XII. Ügyosztály vette át). Az ügyosztály, amelynek iratanyaga, nagyrészt fennmaradt, felügyeletet gyakorolt a Budapest Székesfőváros Kertészete, az Útügyi Intézet, valamint az 1947-ben létesült Csatornázási Művek fölött is. A Kertészet anyaga nagyobbrészt 1926-1946 között keletkezett pauszterveket tartalmaz. A főváros, közületek, budapesti és vidéki magánosok részére készült kerttervek egyaránt lelhetők a megrendelő neve szerint nyilvántartott anyagban. A ///. Ügyosztály városrendezési és szabályozási feladatkörében — amely 1937 után még a városfejlesztési terv előkészítésével is kiegészült —, javaslatokat dolgozott ki az egyes városrészek szabályozására, az Építési Szabályzat végrehajtására, kiegészítésére és módosítására. Véleményezte az út-, közmű- és közintézményi beruházások terveit, figyelembe véve a városfejlesztési és városrendezési szempontokat. Fontos ügykörcsoportot képezett a fővárosi tulajdonú ingatlanok megszerzése, elidegenítése, nyilvántartása és hasznosítása ; a kisajátítási és telekrendezési ügyek intézése, valamint a városfelmérési adatok nyilvántartása, kiegészítése. Az ügyosztály e feladatkörök kapcsán állandó kapcsolatban, folyamatos levelezésben állt a Közmunkák Tanácsával, ezért ügyirataiból kitűnik ez utóbbi szerv állásfoglalása is, némileg pótolva a közmunkatanácsi irattár hiányát A főváros beruházásában készült épületekkel 1912-től à XIII. Ügyosztály foglalkozott (a Bárczy István polgármester által 1909-ben elindított kislakás- és iskolaépítési akciót, annak kiemelt jellegére tekintettel, 191 l-ig az Elnöki Ügyosztály irányította). A főváros által emelt épületek tervei jórészt megtalálhatók a levéltár Tervtárának anyagában, ezekről részletesebben ott ejtünk szót. A magánépítkezések iratai és az építési engedélyek Az építési engedélyek kiadása a főváros egész területére a tanács, majd a polgármester hatáskörébe tartozott, amit a III. Ügyosztály útján gyakoroltak. Építési engedélyre nemcsak új épület emelése, hanem szerkezeti átalakítás, ezzel járó helyreállítás, gép- és motorfelállítás, fűtőberendezések, felvonók létesítése esetén is