Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

V. A város lakosai

közszolgálati, rendőri, közlekedési, pénzintézeti és vállalati altiszt; nyugdíjas segédszemélyzet; egyéb és ismeretlen foglalkozású.) A lakásív személyekre vonatkozó adatai a bérlő esetében annak nevét, foglalkozását, a bentlakás jogcímét; a bérlőre és a többi személyre vonatkozóan pedig nevüket, nemüket, foglalkozásukat; személyi adataik közül születési évüket, családi állapotukat, állampolgárságukat, vallásukat, anyanyelvüket és — a magyar népszámlálások történetében első ízben külön — nemzetiségüket tartalmazták; az egyéb adatok közül, önálló iparos vagy kereskedő esetében a cégbejegyzésre vonatkozó adatokat, a bentlakás jogcímét, a fővárosi illetőség kezdetét, s a lakásban tartózkodás idejét. A lakást illető adatok közül a lakás állagára, tagolódására, felszereltségére, bérleti viszonyaira és lakottságára vonatkozóan található rovat a forrásban, melyek közül a bérlemény tagolódására utaló adatok a legrészletezőbbek. Az ostrom utáni időszakra vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak népszámlálási források. 1945 tavaszán polgármesteri rendelet nyomán népösszeírást készített a Statisztikai Hivatal, amelynek felvételi kérdőívei jórészt az előző népszámláláskor használtak alapján készültek, s melynek szintén a lakásívei maradtak fenn csonkítatlanul. A személyre vonatkozó adatok csoportjából ezúttal kimaradt a nemzetiségre, a cégre, és a fővárosi illetőségre vonatkozó bejegyzés, viszont új elemként felvételre került az ideiglenes lakcím, a születési hónap és nap, valamint az iskolai végzettség megjelölése is, valamint a háborús viszonyokra való utalással, ideiglenes ottlakók esetében, hogy az illető vissza tud-e térni eredeti lakásába, s ha nem, miért nem? A bérleményre vonatkozó adatok köre a '4l-es lakásíveknél sokkal kevésbé részletes, a korábbi 28 rovat helyett ezúttal csak 13-ban tudakolták a lakások állagát. Főként a lakrészek megoszlására, tagolódására és a lakások felszereltségére vonatkozó adatok köre szűkebb. Az 1945-ös népösszeíráshoz hasonló mélységű az 1949-es népszámlálás lakásstatisztikája is, melynek lakásívei s házgyűjtőívei közül csak néhány doboznyi minta maradt fenn levéltárunkban. Szociális statisztika Főként társadalomtörténeti szempontból bírnak jelentőséggel azok a valószínűleg reprezentatív minta alapján készített háztartási statisztikai felvételek, melyek segítségével a hivatal a fővárosi családok anyagi viszonyait igyekezett figyelemmel