Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

V. A város lakosai

kísérni. Az ezen munkálatok nyomán az 1928-1931. és 1946-1953. közötti időszakból fennmaradt háztartási naplók és a háborút követő évekből származó egyéb szociális felvételi kérdőívek betekintést engednek a budapesti lakosok fogyasztási szokásaiba, s összehasonlítást tesznek lehetővé a háború előtti és az azt követő évek jövedelmi viszonyai között. Noha a harmincas évek elején a családokkal vezettetett háztartási naplók közül kevesebb maradt fenn, az ezen időszakban készült bejegyzések az egyes vásárlási tételeket jobban részletezik, követve a hivatal által kiadott utasításokat. A könyvek bevételi és kiadási rovatokat tartalmaznak, s az 1950-es évek elején készültek a főbb kiadási tételeket (pl.: „kenyér", „tej", „közlekedés", stb.) el is különítik. Mindkét időszakból maradtak fenn a feldolgozást előkészítő különféle főeredmény-kimutatások is, melyek a 1930-as évek elején pl. élelmiszerfajták szerinti havi összesítésben teszik áttekinthetővé az egyes háztartások beszerzéseit. Ezek mellett 1948 októberében, mintegy 2500 üzemi dolgozó kiválasztásával, reprezentatív felvétel keretében is készített a hivatal háztartási naplókat egy kéthetes időszakról, melyek teljes egészében fennmaradtak. Ezek az iratok a családtagok neveit is tartalmazzák, s csoportosítva találhatók bennük az élelmezésre és az egyéb kiadásokra vonatkozó adatok Az 1946-49. közötti időszakban ezeken kívül több más szociális szempontú adatfelvétel is készült, melyek közül figyelmet érdemelnek pl. a MAVAG Gépgyár szociális adatszolgáltatási ívei 1947-ből, vagy bizonyos életszínvonal vizsgálati kérdőívek 1947—48-ból. Ezek közül legterjedelmesebb a némely fővárosi hivatal és üzem dolgozóiról 1948 szeptemberében személyenként felvett szociális kérdőív-sorozat. A rovatok a család összetételére, a kereső családtagok foglalkozására és jövedelmére, a lakáshasználat jogcímére, a lakás felszereltségére, komfortosságára és bérére, valamint a család egyéb, jövedelmi, kulturális és szociális ellátottsági ismérveire vonatkoznak. Igen figyelemre méltó az életszínvonal alakulásával kapcsolatos rovat, ahol sok esetben szubjektív megállapítások találhatók.