Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

A Lakásgazdálkodási Osztály feladata a jogvitás lakásügyek elbírálása, az osztály alá rendelt vállalatok és a Budapesti Ingatlankezelő Központ irányítása volt. Az osztály 1952-ben megszűnt jogutódja a Lakásügyi Osztály és a Lakásgazdálkodási Igazgatóság lett. Előbbi iratanyagának zömét lakás-kiutalási, helyiség-kiutalási ügyek teszik ki (magánemberek és közületek számára egyaránt), utóbbiét pedig az ingatlankezelő vállalatok irányításával kapcsolatos ügyek. A Lakásgazdálkodási Igazgatóság iratai 1955-ig vannak a levéltárban, feladatát ezután a Házkezelési Igazgatóság (HKI) vette át, részben pedig az igazgatási osztály helyiséggazdálkodási csoportja. A HKI-nák 1956-tól 1963-ig került iratanyaga a levéltárba. Érdekessége, hogy államosítással kapcsolatos iratokat is tartalmaz. Az osztályok osztódása, szaporodása és sokasodása során keletkezett szakigazgatási szervek iratanyagából még kettőt kell megemlíteni: aBudapesti Testnevelési és Sporthivatal iratait, amelyek — noha nem teljesen — 1950/51 -tői 1992-ig kerültek a levéltárba, továbbá a Fővárosi Egyházügyi Hivatalét, amely 1948-tól 1990-ig keletkezett iratokat tartalmaz. (Az utóbbira lásd az Egyházak című fejezetet.) A kerületi tanácsok szakigazgatási szerveinek felépítése hasonlított a fővároséhoz, néhány különbséggel. Mezőgazdasági vagy begyűjtési osztállyal a főváros nem mezőgazdasági jellegű kerületeiben nyilvánvalóan nem találkozunk, 1950/51ben többnyire az ipari és kereskedelmi osztályok sem elkülönítetten működtek, az építési és közlekedési ügyeket egy osztály intézte, munkaerő-gazdálkodási osztályok a kerületeknél nem működtek, s külön népművelési osztályok is csak 1952től. Megjegyzendő továbbá, hogy a kerületi tanácsok egyes osztályai többnyire első fokú, a Fővárosi Tanácséi a másodfokú hatósági feladatokat látták el, fellebbviteli fórumként működve. Hasonlóan a fővároshoz, a kerületi tanácsok szakigazgatási szerveinek iratanyaga is alapvetően 1963-ig került be a levéltárba, ám ez az iratanyag rendkívül esetleges és egyenetlen. Egyenetlen időben is és területileg is. A XV. kerületből például 1973-ig van ügyviteli iratunk. Egyáltalán nincs ipari és kereskedelmi osztály iratanyagunk a III., XII., és a XX. kerületből, csak nagyon kevés van a X.-ből és a XIIL-ból. Az építési osztályok iratanyaga általában még 1963-ig sem került a levéltárba (kivétel a X. és a XXI. kerület). A többi osztály tekintetében is hasonlóan változatos a kép. Az 1963-as határidő tehát nagyon viszonylagos és semmiféleképpen sem jelenti azt, valamennyi eddig keletkezett „nem selejtezhető", történeti szempontból érdekes és értékes iratanyag már a levéltár őrizetében lenne.