Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

A szakigazgatási szervek iratai alapvetően a korebeli segédletek (iktató- és mutatókönyvek, nyilvántartókartonok) alapján kutathatók. Az iratok nyilvántartásának rendszere azonban 1950 és 1963 között többször is változott. Az 1950-ben bevezetett közigazgatási rendszámokat 1952-től az ún. „csoportszámos" iktatás váltotta fel, 1956/57-tói pedig a sorszámos-alszámos nyilvántartási rendszer vált általánossá, amelynek kezelését megkönnyítette, hogy az egyes szakigazgatási szervek számára keretszámokat állapítottak meg. Mindhárom rendszer lényege az volt, hogy az a szám, amelyen az iratot iktatták mutasson valamit annak tartalmából is. A kutatás során történő használatuk azonban némi előzetes tájékozódást igényel. Népi Ellenőrzési Bizottságok iratai Bár nem alkották a tanácsi igazgatás részét, mégis itt ejtünk szót a korszak sajátos szervezetéről, a népi ellenőrzési bizottságokról (NEB) és iratanyagukról. A NEB felépítése a főváros közigazgatási szervezetéhez igazodott, elnökeinek és tagjainak megválasztása a Fővárosi Tanács, illetve a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozott. A népi ellenőrzés megvalósításához — az 1957:VII. törvény értelmében — 1958 első felében láttak hozzá a tanácsok. Március és április hónapok során alakult meg a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság és a kerületi bizottságok. A törvény által előírt feladatuk az államrend védelme, a nép vagyonának védelme a visszaélések ellen, a közérdekű bejelentések kivizsgálása, az ellenséges és korrupt elemek leleplezése és eltávolítása, a feltárt hibák megszüntetése volt. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság működését ugyan szüneteltették 1959. augusztus 15. és 1967. június 1. között, de a rendszer töretlenül működött 1990. január l-ig és az Állami Számvevőszék felállításának időpontjában — 1989. évi XXXVIII. törvény — szűnt meg végérvényesen. A megszüntetés kapcsán felmerülő problémákat a 126/1989. MT. (XII. 9.) rendelet tisztázta. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság és a kerületi népi ellenőrzési bizottságok hatásköre kiterjedt a fővárosi és kerületi tanácsok szerveire, de országos hatáskörű vizsgálatok keretén belül nagyobb egységekre is. A „menü" tevékenységi kör tekintetében rendkívül vegyesnek mutatkozik. Nemcsak az államigazgatás, hanem a gazdasági és kulturális élet, valamint a szolgáltatások területét is magába foglalta. A vizsgálatok kiterjedtek a nagyvállalatokra, kisiparosokra, oktatási intézményekre és kórházakra. Felügyelték a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a közlekedést, a szórakoztatást és a szolgáltatást. A vizsgálatok túlnyomó részét az előzetesen