Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

A fővárosi VB-iilések jegyzőkönyvei is 1950-től 1990-ig kerültek a levéltár őrizetébe, felépítésük is megegyezik a tanácsülési jegyzőkönyvével. Megjegyzendő azonban, hogy az ún. szószerinti jegyzőkönyvet a VB esetében 1981-től helyettesíti a hangszalag. E magnókazetták szintén 1989-ig kerültek levéltárunkba. Személyi anyagunk Pesta László VB-elnökhelyettes és Szegvári Péter VB-titkár működéséről van. A kerületi tanácsok végrehajló bizottságainakjegyzőkönyvei a tanácsülési jegyzőkönyvekhez hasonló időhatárokkal és hasonló hiányokkal kerültek a BFL-be. A végrehajtó bizottságok ülései nem voltak nyilvánosak. A VB-jegyzőköny vek kutatására tehát az adatvédelmi törvény és a levéltári törvény rendelkezései az irányadóak. A Fővárosi Tanács VB üléseinek jegyzőkönyveihez 1970-ig készült nyomtatott tartalomjegyzék (Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa VB üléseinek jegyzőkönyveihez. 1950-1970.1-II. köt. Összeáll. Szabó Klára. Bp., 1978.), azI-XVIII. kerület esetében pedig a tanácsülési jegyzőkönyvekéhez hasonló cédula-katalógus könnyíti a kutatást. A Végrehajtó Bizottság iratanyagának fontos és — legalábbis a főváros esetében — terjedelmes részét teszik ki a külön kezelt, titkos ügyiratkezelés alá eső ún. TÜK-iratok. A Fővárosi Tanács ilyen minősítésű iratai 1982-ig kerültek a levéltárba, a kerületi tanácsokéi pedig zömmel 1969-ig. Utóbbiak nagyon szórványosak. Az 1995. évi LXV. törvény következtében lezajlott felülvizsgálat eredményeként az iratok zömének „titkos" minősítése megszűnt, így azok az ügyviteli iratokra vonatkozó előírások alapján kutathatók. A kutató helyzete azonban ettől nem vált sokkal egyszerűbbé, mert a korabeli segédletek teljes egészét át kell néznie, ha egy témára célirányosan kutat. Mindez egyrészt abból következik, hogy nem lehet tudni, mikor mi minősült titkos iratnak. Minden rendű és rangú, bármilyen tárgyú irat „tükösíthető" volt, s ebben a káoszban még az sem nagyon segíti az eligazodást, ha tudjuk, hogy elvileg mely szakigazgatási szerv kompetenciájába tartozott az adott ügy. A tanácsrendszer harmadik pillérét a szakigazgatási szervek — különböző osztályok, igazgatóságok, bizottságok és irodák —jelentették, maga a tanácsi hivatal. E szakigazgatási szervek zömének iratanyaga, vagy annak egy része 1963-ig került levéltárunkba. Budapest Főváros esetében a tanácsi hivatal 1950-ben a következő osztályokból állt: 1.) a Végrehajtó Bizottság Titkársága, 2.) Pénzügyi Osztály, 3.) Terv- és Sta-