Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

tisztikai Osztály, 4.) Igazgatási Osztály, 5.) Ipari Osztály, 6.) Kereskedelmi Osztály, 7.) Mezőgazdasági Osztály, 8.) Építésügyi Osztály, 9.) Közlekedési Osztály, 10.) Oktatási Osztály, 11.) Népművelési Osztály, 12.) Közegészségügyi és Népjóléti Osztály, 13.) Munkaerő-gazdálkodási Osztály, 14.) Lakásgazdálkodási Osztály. E hivatalszervezet természetesen igen gyorsan módosult, osztályok váltak ketté, új osztályok s mellettük új hivatalok jöttek létre, nevet változtattak stb. Mégis ez az a kiinduló pont, ahonnan a tanácsnak, mint hivatalnak a működése nyomon követhető. A VB Titkársága a Végrehajtó Bizottság elnökének közvetlen felügyelete alatt állt. Itt készítették elő a Tanács- és VB-üléseket, a határozatokat, rendeleteket, a kerületi tanácsok és VB-elnökök informálását, 1954-ig a lakosság tájékoztatását, a sajtórendészeti ügyeket, majd 1955 után ide került a választási és területszervezési ügykör is. Legjellemzőbb léladata azonban a személyi ügyek intézése volt: a központi apparátus káderpolitikájának közvetlen, a hozzátartozó intézmények és kerületek elvi irányítása, a vezető káderek személyzeti ügyeinek intézése, a fegyelmi ügyek. 1951-től a titkárságon belül külön személyzeti osztály működött. Az iratanyag is nagyrészt ennek felel meg: a közigazgatási szervezési ügyek, a helyi tanácsok és a bizottságok működésével összefüggő iratok mellett elsősorban személyzeti ügyeket tartalmaz. Ezen belül is elsősorban az 1950/51. évi iratanyaga terjedelmes, mert a politikai változásoknak megfelelően ekkor zajlott a fővárosi alkalmazottak felülvizsgálata. Megjegyzendő még, hogy 1957-től az osztály levéltárba bekerült iratanyagának zömét a kerületek tanács- és VB-ülési jegyzőkönyveinek jóváhagyásra felterjesztett másodpéldányai teszik ki. A Pénzügyi Osztály ügyköre alapvetően a költségvetési és vállalati pénzügyekre, az illetmény- és adóügyekre terjedt ki, továbbá a könyvelési és számviteli teendők ellátására. Az itt őrzött iratanyag zömét a vállalatok, szövetkezetek, tsz-ek összesített elszámolásai, mérlegbeszámolói teszik ki. Jóval kisebb terjedelmű, de igen fontos forrás a főváros költségvetésére, pénzügyeire, hitel- és póthitelügyeire vonatkozó anyagok gyűjteménye. A Terv- és Statisztikai Osztály többnyire a tanács alá rendelt tervező egységek tervkészítésének irányításával, a tervteljesítés ellenőrzésével, valamint statisztikai adatok gyűjtésével foglalkozott. Az osztály 1952-től Tervosztály néven szerepelt, adatgyűjtő feladatát a KSH Budapesti Városi Igazgatósága vette át. Levéltárba került iratanyaga szegényes, ágazati és vállalati tervberuházásokat, költségvetési és személyi ügyeket tartalmaz. 1956-tól nincs iratunk.