Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

azonban még a kerületi önkormányzatoknál van. Megjegyzendő az is, hogy a levéltárba mái- beszállított évkörű jegyzőkönyvek is gyakran hiányosak. A jegyzőkönyveken kívül nincs más lanácstestületi iratunk, sem személyi anyagunk. Miután a tanácsülések nyilvánosak voltak, a jegyzőkönyvek szabadon kutathatók. A Fővárosi Tanács esetében megkönnyíti a kutatást, hogy az 1950-1980 között tartott ülésekhez részletes, nyomtatásban is megjelent tartalomjegyzék készült. (Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa üléseinek jegyzőkönyveihez. 1950-1980. Összeáll. Szabó Klára. Bp., 1980.) Az ezt követő jegyzőkönyvekhez és a hangszalagokhoz azonban még nincs ilyen segédletünk. Hasonlóképpen nincs a kerületi tanácsülési jegyzőkönyvekhez sem. Az IXVIII. kerület esetében a napirendi pontokat tartalmazó cédula-katalógus segíti a kutatást. A tanácsrendszer másik fő pillére, a helyi tanácsok intézkedő és végrehajtó szerve, a Végrehajtó Bizottság volt. A VB-t a tanács választotta saját tagjai sorából. A helyi tanács első emberét, a végrehajtó bizottság elnökét, annak helyetteseit és a VB-titkárát maga a Végrehajtó Bizottság választotta. 1971 után a VB elnöke funkciót a tan ácstestület által választott tanácselnök váltotta fel. A végrehajtó bizottságok a tanácsrendszer fennállása idején mindvégig igen kiterjedt (bár az idők folyamán némileg szűkülő) hatáskörrel rendelkeztek. Az 1950. évi első tanácstörvény értelmében a VB hívta össze a tanács üléseit és állította össze annak napirendjét, ő készítette elő és terjesztette a tanácsülés elé a helyi gazdasági tervet és költségvetést, a VB készítette el a tanács rendeleteinek tervezetét, rendelkezelt a terven felüli bevételek felhasználásáról, ő irányította a szakigazgatási szervek munkáját, döntött kinevezésekről, elbocsátásokról és áthelyezésekről, s ő felügyelte az alsóbb végrehajtó szerveket. 1950 és 1954 között—ha a tanács nem ülésezett -— a végrehajtó bizottság gyakorolta annak hatáskörét. Az 1954. évi második tanácstörvény értelmében ugyan ez utóbbi jogosítványa megszűnt, az 1971. évi harmadik tanácstörvény értelmében pedig a tanács első emberét már nem a VB, hanem a tanácstestület választotta, de továbbra is igen kiterjedt intézkedési jogkörrel rendelkezett. A fővárosi és a kerületi végrehajtó bizottságok az 1950-es évek elején hetente, utóbb kéthetente tartottak ülést. Ezekről — a tanácsülésekhez hasonlóan — a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kellett készíteni.