Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

rendű-rangú felettes szerv, vagy egy-egy pártbizottság állásfoglalása meghatározó volt. Az iratanyag szempontjából ezt azért fontos megemlíteni, hogy világos legyen: egy-egy, elvileg a tanács hatáskörébe tartozó ügy szempontjából nem feltétlenül az arra illetékes szerv hozta a legfontosabb döntéseket, következésképpen a döntésre vonatkozó legfontosabb dokumentumokat sem leltétlenül az arra elvileg illetékes szerv iratanyagában találjuk meg. A Budapesti Pártbizottság és a kerületi pártbizottságok iratai például nem Budapest Főváros Levéltára, hanem átmenetileg az Országos Levéltár gyűjteményébe kerültek, s miután e pártbizottságok állásfoglalásai döntően befolyásolták a város életét, az idevonatkozó dokumentumokat sok esetben ott kell keresni. E bevezető után röviden ki kell térni a tanácsok felépítésére is, hiszen egy „hivatal" hatáskörének ismerete nélkül nehéz az általa létrehozott iratanyagról beszélni. A rendszernek három alapvető pillére volt: a lakosság által választott tanácstestület, a végrehajtó bizottság és az ún. szakigazgatási szervek, az egyes tanácsi osztályok. Ezek működését különféle állandó, vagy ideiglenes bizottságok, igazgatóságok és irodák segíthették. A bizottságok iratanyaga nem került levéltárunk őrizetébe. Működésükre vonatkozóan a VB-ülési jegyzőkönyvekben található a legtöbb információ. Az 1950:1. törvény értelmében a helyi tanácsokat az országgyűlési képviselők választására megállapított alapelvek szerint 4 évre választották. A Budapesti Városi Tanács tagjainak számát 251, a kerületi tanácsokét 51-101 főben állapította meg a törvény. A tanácstestület elvileg nagyon széles körű jogosítványokkal rendelkezett (vezette a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, végrehajtotta a törvényeket és felsőbb rendeleteket, irányította és ellenőrizte az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket, elősegítette az állami rend és a közvagyon védelmét, oltalmazta a dolgozók jogait, támogatta a dolgozók szövetkezeteit stb.). Két legfontosabb, legkézzelfoghatóbb feladata a tényleges intézkedési eszközökkel is rendelkező Végrehajtó Bizottság megválasztása, valamint a helyi gazdasági terv és költségvetés elfogadása volt. A helyi tanácsok szükség szerint bármikor tarthattak ülést, de a Budapesti Városi (1954-től Fővárosi) Tanácsnak legalább három havonta, a kerületi tanácsoknak kéthavonta meg kellett ezt tenniük. A tanácsülések általában nyilvánosak voltak, de alkalomadtán zárt ülést is lehetett tartani. A tanács összehívásáról és az ülés előkészítéséről a VB, illetve annak elnöke gondoskodott. Ha a helyi tanács nem ülésezett, feladatát a végrehajtó bizottság látta el. Az ülésről