Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Toldy László főlevéltárnoksága

Szintén a főlevéltárnok összeállításában adta ki a törvényhatóság a szabályrendeleteit, szabályzatait és utasításait. 1888-tól 1907-ig összesen kilenc kötet jelent meg, igazgatási ágak szerinti csoportosításban, kiegészítésekkel, néhol jegyzetekkel és tárgymutatóval ellátva. Ugyancsak a székesfőváros adta ki Schmall Lajosnak, a levéltár allevéltárnokának munkáit a kilencvenes években. Ezek közül az 1899-ben megjelent „Adalékok Budapest Székesfőváros történetéhez" című gyűjteményes munka a legfigyelemreméltóbb. A kiadvány, amely tanulmánygyűjtemény, adat- és okmánytár egyszerre, főként Pest-Buda XVIII. századi történetére nézve tartalmaz rövid, ám igen adatgazdag feldolgozásokat. Olvashatunk benne egyrészt a Károly-kaszárnyáról, a rákosi rétek vagy a Rudas-fürdő történetéről; másrészt különféle adatgyűjtemények találhatók benne, mint például a városok egykori tisztségviselőinek, díszpolgárainak és polgárainak a levéltári anyagból kigyűjtött adatai. Toldy más jellegű Noha Toldy főlevéltárnoknak nem sikerült elérnie, hogy a tevékenysége levéltárat a tudományos kutatás bázisává tegye, más irányú szervezőtevékenységével hozzá tudott járulni a főváros kultúrjavainak gyarapodásához. Mind a Fővárosi Könyvtár, mind a Fővárosi Múzeum létrehozásában jelentős, kezdeményező szerepet játszott. A fővárosi tanács a kilencvenes évek elején kezdeményezte nyilvános könyvtár létesítését, s a városvezetés Toldy javaslatára 1895-től tette lehetővé a különféle beszerzéseket.

74 A közgyűlés végül 1899-ben határozta el, hogy ezt a két intézményt egyszerre létrehozza, s a könyvtár vezetését a főlevéltárnokra 73 BFL IV. 1403. a. 748/1884., 97/1898., 847/1915. kgy. sz. határozatok. 74 BFL IV. 1407. b. 10.162/1892. dec. 9., 10.520/1893. márc. 16. tan. ikt. sz. határozatok; IV. 1403. a. 1537/1894. kgy. sz. hat.