Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Toldy László főlevéltárnoksága

bízta. Később a városvezetés módosította álláspontját, s a könyvtári szabályzat kidolgozása során úgy intézkedett, hogy a Toldy által már évek óta szorgalmasan gyűjtögetett könyvanyagot egyesíti a Fővárosi Statisztikai Hivatal könyvtárával, s az egyesített könyvtár vezetésével Kőrösy Józsefet, a statisztikai hivatal igazgatóját bízta meg. A könyvtár végül 1903-ban nyerte el szervezeti önállóságát.

76 A főlevéltárnok közreműködött a Fővárosi Múzeum felállításában, s az anyag összegyűjtésében is. A korai években Toldy László gyűjtése szolgáltatta az anyag legnagyobb részet. A főlevéltárnok rossz viszonyban volt a fővárosi tanáccsal, Rossz viszony ami nemigen tette lehetővé a gyümölcsöző együttműködést. a városvezetéssel így érthető, hogy a tanács nem sokat késlekedett, amikor sor került Toldy nyugdíjazására, ami egyébként a nyugdíjszabályzat szerint kötelező volt. Csupán az akkoriban jelentős befolyással rendelkező Vázsonyi Vilmosnak sikerült keresztülvinnie a közgyűlésben, hogy a főlevéltárnok az érdemek elismerésére való hivatkozással a kötelező nyugdíj összegén felüli kegydíjban is részesüljön. A tanács és a főlevéltárnok rossz viszonyára utal az a körülmény is, hogy míg a polgármester ,,nem zárkózott el" a nyugdíjkiegészítéstől, a főlevéltárnok búcsúlevelében csupán a törvényhatósági bizottsággal fennállott kiváló kapcsolatát említette, s a tanácsról ilyen értelemben — noha korábban azzal állt napi munkakapcsolatban — még csak nem is nyilatkozott.

78 75 BFL IV. 1403. a. 637/1899. kgy. sz. hat. 76 BFL IV. 1403. a. 83/1903. kgy. sz. hat.; Toldy könyvtárszervezésre vonatkozó javaslataira lásd előterjesztését a kétmillió koronás millennáris alapítvány ügyében. FK, 1900. április 13.491. p. 77 Jelentések, 1902. 399. p.