Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az egyesített főváros levéltára a tudományos követelmények jelentkezésének időszakáig

véltár" rendezésére vonatkozó javaslatait. A levéltári feladatkörök elkülönítésének szándéka a mai értelemben vett történeti levéltár létrehozásának gondolati csíráját jelenti. A főlevéltárnok a történeti levéltár szervezési elveit felvázolva megismételte a budai levéltár átszervezésére tett korábbi javaslatait. Eszerint a kezelési rendszernek „lehetőleg egyszerű, könnyen felfogható, szilárd és gyakorlati elveken nyugvó "-nak kell lennie, hogy a kívánt adatokat és a szükséges iratokat kiterjedt kutatások nélkül is ki fel lehessen lelni. A főlevéltárnok, figyelmen kívül hagyva a levéltár igen szűkös létszámkeretét, azt tervezte, hogy új elvek szerint átcsoportosítja az 1873 előtti iratsorozatokat és —jelentős selejtezések után — teljesen új, magyar nyelvű tárgymutatót készít. A korabeli felfogásnak megfelelően, úgy kívánta átrendezni az iratsorozatokat, hogy megbontja azoknak a keletkezésükkor kialakított rendjét, s újfajta, utólagos tárgyrendbe osztja szét az egyes darabokat (pertinencia-elv). így Pest, Buda, és Óbuda iratanyagait egységesen három „osztályba" vonta volna össze, s az osztályok az egyes iratképzők és tárgykörök szerint,, alosztályokra " tagozódtak volna azután. A három osztályt az „országos ügyek", a „városi, helyi ügyek" és a „személyi, illetve magánügyek" iratcsoportjai, illetőleg aktái képezték volna. Az így, tárgyi alapon átrendezett régi levéltári anyagról a főlevéltárnok végül egységes — az összes iratsorozat aktáinak adatait „értelemmel megválasztott" — tárgy szók alapján hatalmas tárgymutatósorozatot kívánt létrehozni. Az elképzelés irrealitását némileg enyhíti, hogy a főlevéltárnok ezt a hatalmas munkát csak az aktákra kívánta korlátozni, a könyvanyagról, amelyből különösen a régi budai levéltárban volt sok, csupán lajstromot szándékozott készíteni. A tervbe vett selejtezés jelentős mértékben korlátozta volna az állomány és az elvégzendő munka mennyiségét. Selejtezési Régi iratok „kimustrálása" a városegyesítés után a levélszempontok tár elhelyezésével összefüggésben merült fel először, a már