Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az egyesített főváros levéltára a tudományos követelmények jelentkezésének időszakáig

említett közgyűlési határozatban. Az erre vonatkozó javaslatot a főlevéltárnok a rendezésről készített jelentésébe illesztette, s a rendezési koncepció részének tekintette. Az irattípusokat és ügykörmegjelöléseket tartalmazó, több tucat tételből álló selejtezési ajánlójegyzékben döntően a korabeli ügyviteli szempontok figyelembevételével határozta meg a „hasznavehetlen, minden hátrány és kár nélkül megsemmisíthető iratokat". A főlevéltárnok elsősorban az egyéni ügyfeleknek „aktualitását vesztett" pénzügyi bizonylati iratait (egyéni díjak, illetékek, járulékok, költségek); az adózási ügyek behajtási, végrehajtási és hátráléki tárgyú iratcsoportjait; a város hatóságijogköréből fakadó vagy városi alkalmazásokhoz kapcsolódó személyi és személyzeti jellegű iratokat (tanítók személyes ügyei, hivatalnokok személyzeti ügyei, kérvények, körözések, idézések); valamint más, a város gazdálkodási vagy hatósági tevékenységi köréhez kapcsolódó tömeges jellegű ügyviteli iratokat szándékozott kiselejtezni. Altalánosságban megállapítható, hogy a selejtezési szempontok nagymértékben tükrözték az adott tárgykörnek a korabeli társadalmi értékszempontok szerinti besorolását. A főlevéltárnok tízévenkénti selejtezéseket javasolt. Noha a tanács ekkoriban még eltekintett az iratselejtezéstől — hiszen a helyiségproblémákat időlegesen megoldották — a javaslat mégsem bizonyult feleslegesnek. A századforduló után, amikor ismét gondot okozott a helyszűke, a selejtezési szempontok meghatározásához elővették Erdei Henrik indítványát. Említésre méltóak még a főlevéltárnoknak a levéltári hi- A levéltári hivatás vatás akkori társadalmi presztízsére s a levéltári alkalmazás rangja szempontjaira vonatkozó megállapításai is, amelyek a hivatal felállításakor előterjesztett javaslataiban olvashatók. A főlevéltárnok úgy vélte, a fővárosi levéltárügy rendezéséről alkotandó közgyűlési határozat nem késlekedhet, miután a kormány már döntött az Országos Levéltár újjászervezéséről. Az