Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az egyesített főváros levéltára a tudományos követelmények jelentkezésének időszakáig

koncepciózus és lelkiismeretes hivatalnokot nyert az egyesített főváros.

37 Ügykezelési Az új főlevéltárnok megválasztása után alig két héttel — javaslatok De sem várva a tanács felszólítását — vázolta a levéltári belső ügykezelésre vonatkozó elképzeléseit. A felvetett rövid, tézisszerű utalások döntően a később, újonnan keletkező tanácsi iratanyag irattári kezelésére szorítkoztak, s minden ponton megegyeztek azzal a javaslatával, amelyet korábban beterjesztett Buda város tanácsához. A levéltár régebbi eredetű, „történeti értékű" iratanyagára a főlevéltárnok e helyütt csak homályosan utalt, megjegyezve, hogy a régebbi és újabb iratokat „két fő csoportra" kívánja felosztani.

38 A fővárosi tanács Erdei Henrik javaslatát egyetlen jelentősebb módosítással határozattá emelte, három hónappal azután, hogy a folyó ügyeket átvette a budai, pesti és az óbudai városi tanácstól. Új ügyviteli Az új ügyviteli szabályzat egyértelműen kimondta, hogy szabályzat a főváros levéltára segédhivatal, mely a másik két segédhivatallal „az ügykezelés tekintetében" kiegészíti egymást. Az irattári kezelés alapelveként rögzítették a szabályzatban, hogy az iratkezelésnek a tanácsi szervezet rendszeréhez kell illeszkednie, tehát az iratanyagot ügyosztályok szerint kell irattározni. A szabályzat kötelezővé tette az egyedi tárgyak szerinti levéltári alapszámos rendszer alkalmazását, amelyből az ügyiratiság elvének megfelelően következik, hogy az egy ügyre vonatkozó iktatmányok együtt tartandók. Az ügyiratok belső rendjét a levéltári számokként felfektetendő iratjegyzék adta. 37 Erdei Henrik (1831-1885) Buda városi hivatalnok. 38 BFL IV. 1407. b. 4.159/1873. tan. ikt. sz. Erdei Henrik főlevéltárnok november 30-án kelt hivatalos jelentése a levéltári ügykezelést illetőleg.