Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A három város - Pest

A városegyesítést megelőző két évtizedben a levéltár működési feltételeit érintő jelentősebb változás az volt, hogy 1850-ben államosították az igazságszolgáltatási, árvaszéki és telekkönyvi szerveket, illetve hivatalokat, majd 1860-ban visszaadták őket a város kezelésébe, végül tíz évvel később — a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztásakor — a bíráskodást végleg kivonták a városi hatóság feladatköréből. Selejtezés A levéltár vezetése ezt a legutóbbi fejleményt arra igyefelmerülése kezett felhasználni, hogy az évek során egyre nagyobb gondot jelentő elhelyezési nehézségeken úrrá legyen. Ezért a Szén Józsefet követő Dulitzky Vilmos és helyettese, br. Sebastiani Géza allevéltárnok — szakítva a korábbi óvatos felfogással — a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején ismét javasolta az iratselejtezést („mustrálást"), amelyet azonban a tanács igen tartózkodóan fogadott. Munkamorál Az allevéltárnok érvelése szerint az,, oly sanyarú állapotban létező" levéltár ügyviteli hiányosságait csak úgy lehet megszüntetni, ha rendezik és selejtezik a főként régebbi eredetű iratokat, helyet teremtve az újabb anyagnak. Egyaránt jellemző a hivatalnoki ambíciókra, a szakmai lelkiismeretességre, ugyanakkor a mai értelemben vett levéltári feladatkör másodlagosságára is, hogy az allevéltárnok hivatalos munkaidőn túl, önként akarja elvégezni ezt a munkát.

31 31 BFL IV. 1221. 22.970/1871. július 9. Hivatalos jelentése, illetőleg indítványa br. Sebastiani Géza közigazgatási allevéltárnoknak a levéltár rendezése és mustrálása tárgyában.