Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Pest
Pest Pest város levéltári ügyei a XVIII. század első felében a budai állapotokhoz hasonlóan alakultak. Itt is a királyi biztos működése nyomán állt elő új helyzet a század középső évtizedeiben. Szlávy Pál 1767. július 4-én kelt jelentéséből megtudhatjuk, hogy a városi kancellária sem az iratok biztonságos őrzéséről, sem pedig rendezéséről nem gondoskodott. A kancellisták egyéb, „fontosabb" tevékenységük miatt nem tudták ellátni az iratőrzési és -nyilvántartási feladatokat. Jóllehet 1752 óta az egyik kancellista a Stadtregistrator címet viselte, 1755-67 között az állást nem töltötték be. 22 A királyi biztos ezért úgy rendelkezett, hogy alkalmazzanak külön lajstromozót, akinek kizárólagos feladata az iratok nyilvántartása és rendezése legyen. A levéltárosi feladatokat is magában foglaló munkakör rendszeresített, külön állásként tehát itt jelenik meg első ízben. Az állást azonban mégsem hozták létre, mert az anyag nem megfelelő tárolási módja akadályozta az iratrendezési munkákat. Szintén ekkoriban születik meg az a felismerés, — amelyről később még sokszor szó lesz —, hogy az iratok elhelyezési nehézségei okozzák a feldolgozottság és a nyilvántartás hiányosságait. A levéltári iratok biztonságos elhelyezése után látott hozzá a legfontosabb iratsorozatok lajstromozásához Mayer Mihály Rókus, majd munkáját Wittmaesser Tóbiás folytatta. Később, az 1780-as években felerősödtek a kormányzat fentebb említett modernizációs törekvései, amelyek a városi iratkezelésben is éreztették hatásukat. Ennek jeleként 1786ban a lajstromozás mellett bevezették az iktatást is. 1785-ben megnevezték az iratkezelés rendjéért felelős tisztviselőt, aki a korábbi gyakorlatnak megfelelően a főjegyző lett, s 1788Levéltári állapotok a 18. század közepén Első rendteremtési kísérletek Az első pesti levéltárnok 22 Alapleltár, 1959. 182. pp.
