Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Pest
ban kinevezték az első pesti „archiváriust", Mészáros Ferenc Józsefet is. Jozefinista A reformokkal egyidőben vizsgálóbizottság tekintette át reformtörekvések az egész ügyiratkezelési rendszert. Az 1790. január 23-án kelt jelentés jozefinista törekvéseket tükröző korszerű iratkezelési elveket tartalmaz. így többek között kifogásolja, hogy együtt kezelik a közigazgatási és törvényszéki iratokat, s követelménykéntjelöli meg, hogy az egy ügyhöz tartozó iratokat később is tartsák együtt. A levéltári sorozatok állagának megóvása érdekében pedig utasította a levéltárost, hogy ha kiemelik a helyéről az iratot, minden esetben állítsanak ki térítvényt. A közigazgatási és a bírósági levéltárat azonban csak 1813-ban választották szét. Újabb szolgálati Királyi biztosi rendelkezésre került sor 1829-ben arra a utasítás városi tanácsnokok által végzett vizsgálatra is, amelynek nyomán a tanács március 5-én újabb szolgálati utasítást adott ki a levéltári hivatal részére. Az utasítás szabályozta az iratátvétel, az elhelyezés és a nyilvántartás kérdéseit, az iratok védelmét, az iratkiadás rendjét. Mint Szekeres József is utal rá, a szabályzat újdonsága, hogy a levéltáros kötelességévé tette a fizikai állagában veszélyeztetett iratanyag biztonságba helyezését. Először fogalmaztak meg részletes előírásokat, „az illetéktelen használat elkerülése " végett is. Az utasítás külön őrzési és kezelési szabályokat írt elő a városi jogbiztosító oklevelekre, szerződésekre, kötelezvényekre vonatkozóan. 24 Szintén a levéltárak elsődleges őrzési funkciójának figyelembevételével született ebben az időszakban az a törvény is, mely előírja, hogy az egyházi anyakönyvek másodpéldányait biztonsági példányként helyezzék el és zárolják a törvényhatósági levéltárakban (1827:XXIII. te.). 23 Gárdonyi, 1942-45. 193-194. pp. 24 Uo. 194-195. pp.; Szekeres, BFL 24-25. pp.
