Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Szakmai újraalapozási kísérletek

kajának segítése és megbecsülése terén nem teremt kedvező légkört. ... A súrlódások nem egy esetben munkaproblémákból adódnak, más esetben ennek kiváltói a dolgozók felfokozott érzékenysége. "

171 A nem túlságosan kollegiális légkörben az igazgató, s részben az osztályvezetők is egyfajta manőverezéssel, a személyi feltételekhez való túlzott alkalmazkodással próbáltak meg felszínen maradni. A felügyeleti szerveknek nemigen lehetett ínyére Baraczka igazgató célzatosan engedékeny vezetői stílusa, mert a vezetés és a dolgozók kapcsolatát boncolgató elemzésükben némileg kioktató módon szóvátették: ,,az ellenőrzés nemcsak joga, de kötelessége is az igazgatónak, s e jogával, illetve kötelességével a jövőben jobban és módszeresebben kell él• „ 172 nie . Rendezések A levéltár rendezési és segédletkészítési tevékenysége az és segédletkészítés ötvenes években kialakított nyomvonalon haladva a hatvanas évek közepére nagyjából az országos átlagnak megfelelő rendezettségi szintet eredményezett az iratanyagok többségében, legalábbis a feudális koriakban. Minden jelentős anyagról elkészültek az általános tájékoztatást nyújtó segédletek: az áttekintő raktári jegyzékek, az alapleltárak, s nagyjából összeállt az 1970-ben kiadott fondjegyzék kézirata. Némely iratcsoportról darabszintű segédletek is készültek. Ilyen volt a levéltár térképanyagáról, vagy a budai és az óbudai tervekről készített repertórium. Szintén darabszintű segédletnek tekinthető az ugyancsak a hetvenes években kiadott, de zömében ekkor készült pestvárosi telekkönyvi mutató is. A városegyesítés előtti iratokból több gyűjteményes jellegű sorozatot, néhol az egyes iratokig lemenő átrendezéssel tárgyi jellegű sorozatokat alakítottak ki. Ami az újabb kori és 171 Uo. 2. p. 172 Uo. 2. p.