Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Szakmai újraalapozási kísérletek

a gazdasági iratanyagot illeti, a munkatársak főként az iratok beszállításával és elhelyezésével, valamint középszintre ren­dezésével voltak elfoglalva. A levéltár iratállománya, amely az évtized közepére 13 ezer folyóméter fölé emelkedett, szervezeti egységek és ren­dezettségi szintek szerint a következő képet mutatta. Míg az I. osztályba sorolt feudalizmuskori és jogszolgál- Rendezettségi szint tatási fondok mintegy 40%-át teljesen (darabszintig) rende­zettnek minősítette a korabeli statisztika, s csupán elhanya­golható része — 11 folyóméter (0,2%) — igényelt még raktári egység szintű rendezést, addig a másik két, gyűjtőterületi fela­datokkal módfelett megterhelt osztály esetében az iratok ren­dezettségi szintje ettől lényegesen elmaradt. AII. osztály irat­anyagának csak 17%-a volt darabszinten rendezett fond, a III., gazdasági osztály anyagai között ilyen rendezettségi szintű fondok ekkor még egyáltalán elő sem fordultak, s az egymásra torlódott iratbeszállításoknak köszönhetően a részleg fondjai­nak több mint egyharmadát képezték a csupán fond-állag­szintre szétválogatott iratok, melyek természetesen mélyebb szintű rendezést igényeltek. 173 173 BFL XXI. 516. A Fővárosi Levéltár harmadik ötéves terve 1965. december 31. 3. p.

Next

/
Thumbnails
Contents