Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A levéltár államosítása
vatkoznak a levéltár tudományos intézet voltára („Tudományos intézet munkatársai vagyunk. Ez megbecsülést jelent, erre akkor vagyunk méltók, ha nagyobb áldozatkészséggel dolgozunk. Vezéreink éjjel—nappal dolgoznak, hogy mi nyugodtan és békében készíthessük elő az új történetírás számára a forrásanyagot. " 156 ) a levéltárnak önálló tudományos publikációi természetesen nem lehetnek. Ennek ellenére a hivatal nem egy munkatársa jelentetett meg közleményeket, például az 1954-től immár a Budapesti Történeti Múzeum kiadásában újraindított Tanulmányok Budapest Múltjából sorozat köteteiben. A Levéltárak Országos Központja kifejezetten ellenezte, s meg is akadályozta azt, hogy a fővárosi levéltárban valamiféle várostörténeti műhely jöhessen létre, jóllehet több kezdeményezés is volt az ügyben. Még a tanácsrendszer bevezetése előtt, 1949 márciusában vetette fel Gyömrei Sándor és Túróczi Trostler József törvényhatósági bizottsági tag Várostörténet-tudományi Bizottság létesítését, a főváros múltjára vonatkozó kutatások felkarolását. Mivel az illetékes ügyosztályvezető is egyetértett a javaslattal, a bizottság később meg is alakult, azonban tényleges tevékenységet nem fejtett ki. Hajdú Henrik főlevéltáros a bizottság megalakulásakor levelében kilátásba helyezte, hogy a levéltár munkaprogramját a bizottság elgondolásainak megfelelően úgy kívánja kidolgozni „...hogy a levéltár munkájának a várostörténet müvelésében fontos szerepe legyen és a várostörténeti bizottság az egységes irányításban és tervszerűségben arra támaszkodhassék". 157 Az eszme a közigazgatás átszervezése előtt, 1950 áprilisában ismét felmerült a főváros berkeiben, egy Fővárosi Történeti Intézet felállításának ötletével. Ebbe a fővárosi közgyűjtemények mellett a levéltár Törekvés várostörténeti műhely létrehozására 156 BFL XXI. 516. 23/1952. Ív. sz. 157 BFL XXI. 516. 631/1951. december 11. [utólagos iktatás].
