Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

„történeti" részét olvasztották volna be. A korabeli felfogás szerint ,,ez utóbbi be tudná tölteni új és fontos ideológiai hi* - 158 vatasat . Feltehetően ezzel az elképzeléssel volt kapcsolatos az a — már tanácsi — rendelkezés is, mely a levéltár vezetőjét a tanács Oktatási Osztályán belül létrehozni szándékozott Levéltár és Múzeumi Csoport vezetőjévé is kinevezte.

159 A városi tanácsnak azonban le kellett tennie az önálló tudományos intézetről, mivel az időközben megszületett felsőszintű jogszabályok ezt nem tették lehetővé. Ennek ellenére Hajdú Henrik 1951 májusában ismét felvetette Pongrácz Kálmánhoz írt levelében, miszerint: a levéltári munkát a tulajdonképpeni történetírás feladataival közvetlenebb kapcsolatba kell hozni

s módot kellene találni arra, ,,...hogy eme szempontok figyelembevételével bizonyos egységes levéltári anyag tervszerű és folyamatos feldolgozása a történetírás számára egy külön szerv, vagy intézmény felállításával is lehetővé váljék" (példaként a Hadtörténeti Intézetet említette). Noha a levéltárigazgató állítása szerint szóban maga a LOK vetette fel a Városi Tanács közreműködésével felállítandó Várostörténeti Intézet gondolatát, Hajdú Henrik ezúttal félreértés áldozata volt, amire a főhivatal vezetője rövid levélben hívta fel a figyelmét: „Feltétlenül szükségesnek látom azt, hogy a Főváros erősen elhanyagoltmúltja intézményesen vétessék revízió alá a történettudomány mai szempontjai szerint. Ennek a részlegnek azonban szervezetileg függetlennek kell lennie a Fővárosi Levéltártól, és nem annak kereteiben kell működni... ".

160 A továbbiakban a kérdés lekerült a napirendről. Az ehhez hasonló előterjesztések már csak a három intézmény (mú158 BFL XXI. 516. 708/1950. pm. sz. április 15. 159 BFL XXI. 516. 69/279-1950-1. pm. sz. június 26. 160 BFL XXI. 516. 258/1951. Ív. sz.