Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

A levéltár szervezeti viszonyainál már csak a raktározási Elhelyezési és munkavégzési feltételek alakultak hátrányosabban az álla- feltételek mosítás után. A levéltár vezetése többször sürgette az áldatlan állapotok megszüntetését. Élve a törvényerejű rendeletben található azon kitétellel, mely a Magyar Tudományos Akadémiát is bizonyos fokig a levéltárügy felelősévé tette,

147 még az MTA elnökénél is közbenjárt az ügyben, természetesen hatástalanul.

148 Nem vádolható nemtörődömséggel a levéltári főhatóság sem, hiszen egyik első kezdeményezése arra irányult, hogy megszerezze a minisztériumtól a Közgazdaságtudományi Egyetem régi Szerb utcai épületét a levéltár céljára, sikertelenül.

149 A helyzet megoldására tett kísérletek kudarca 1954-ben A bazilikái végül arra késztette az illetékeseket, hogy megbékéljenek az pinceraktározás adott viszonyokkal. A LOK a levéltárvezetőség javaslatára véglegesítése ekkor úgy döntött, hogy állandósítja a bazilikái jelenlétet, s ezért abban az évben négy munkaszobából álló irodahelyiséget és kiegészítő helyiségeket építtetett. Egy évre rá pedig hozzáláttak a raktárberendezés kibővítéséhez. Ezzel a bazilikái raktárbeépítés elérte a végső határt. Fordulat az ottani állapotok dokumentálása terén 1959-ben következett be, amikor a KÖJÁL kiterjedt vizsgálatok után a raktár megszüntetését rendelte el. A szakvizsgálatok a raktárát mind a munkára, mind az anyag tárolására alkalmatlannak nyilvánították. Mivel a bazilikái altemplom tényleges bezárása irreális követelés volt, a levéltári hatóság fellebbezésére végül napi két órai tartózkodást engedélyezett ott a közegészségügyi hatóság. 147 1950:29. tvr. 5. §. (1) 148 BFL XXI. 516. 138/1951. március 16. kelt Ív. sz. 149 MOL XIX-I-18. 1610-FL6-1/1950. november 2. kelt sz.