Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A levéltár államosítása
dekű kutatásoknál is részletesen megállapítani, hogy mely kutatás tekintendő közérdekűnek". Vagyis meg kellett állapítani azt, hogy ,,csak az intézetek, intézmények igazolt tagjai az intézmény feladatainak teljesítése céljából kutathatnak, tehát korlátlan lehetőséget e téren sem nyújt a szabályzat". 144 A „magánérdekű" kutatások esetében a szabályozás még ennyi formális elemet sem tartalmazott. Mint az indoklás fogalmazott ugyanis: ,,nem látszik kívánatosnak, hogy ezt a kérdést a szabályzat keretében oldják meg, helyesebbnek látszik az, hogy a levéltárak e tekintetben időről-időre kapjanak utasítást a követendő eljárásra vonatkozóan". 145 A diktatúra állapotait tükröző, jellegzetesen dezorganizáló hatású és demoralizáló jellegű előírás volt, hogy a szervezeti szabályzat szerint a levéltár őrizetében lévő anyagban rövidebb ideig tartó kutatásokat közvetlenül — a LOK megkerülésével is — végezhettek ,,a legfontosabb" állami szervek, valamint az MDP bármely szerve. Fokozta a levéltárvezetés belső bizonytalanságérzetét, hogy 1953-ig jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat sem létezett, s az 1953. január 1-én életbe léptetett egyoldalas (!), háromszakaszos szabályzat csupán a levéltári törvényerejű rendeletben található előírásokra utalt egy-egy mondatban. Egyetlen lényeges rendelkezése a levéltár belső szervezetére vonatkozott, mely szerint az „osztályokra, csoportokra nem tagozódik, az ügykörébe tartozó összes ügyeket a jelentkező súlypontoknak megfelelő csoportosításban látja el". 146 144 BFL XXI. 516. Baraczka István félhivatalos iratai. 5. cs. Indoklás az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat tervezetéhez 12. p. 145 BFL XXI. 516. Baraczka István félhivatalos iratai. 5. cs. Indoklás az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat tervezetéhez 13. p. 146 BFL XXI. 516. 864-0026/1952. LOK. sz. A Budapesti 1. számú Állami Levéltár szervezeti és működési szabályzata.
