Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az ostromtól a levéltár államosításáig

pontjai az ostromtól a levéltár államosítását közvetlenül megelőző időszakig, a háború előtti helyzettől két ponton tapasztalunk eltérést. A levéltár vezetésének egyrészt — amennyire csak lehetett — gondoskodnia kellett a pusztítások áldozatául esett levéltári források és segédletek pótlásáról. Másrészt a hivatalnak már 1945-től fel kellett vennie munkaprogramjába az 1948/49-es centenáriumi emlékév ünnepségeivel kapcsolatban elvégzendő széles körű kutatásokat. E két feladat jelentős mértékben átrendezte a korábbi évekből örökölt munkaköröket. Míg a közigazgatás folyamatos menetét segítő feladatokat (anteaktás ügyvitel, másolati ügyek, jelentések, kimutatások elkészítése, szakvélemények stb.) a régi rutin szerint, 3-4 tisztviselő igénybevételével végezték, a közigazgatási rendeltetésű, külön szabályozott munkák körében már más volt a helyzet. Amennyire csak lehetett, újra fel kellett állítani a páncélszobai okmánytári nyilvántartást, pótolni kellett az anyakönyvi másodpéldányokat. Új munkát jelentett a nagy terjedelmű igazolóbizottsági iratanyag átvétele, valamint az 1945-ös és '47-es választói névjegyzékekés iratok összegyűjtése. A levéltári anyag eredményes használatát biztosító feladatokkörében szintén a kiegészítések adták a legtöbb munkát. Új leltárra, a megsemmisült generálkatalógus pótlására, a térképanyag rendezésére és kartotékozására, valamint — új feladatként — utcanévkatalógus felállítására és folyamatos vezetésére kellett az erők javát fordítani.

130 Emellett több ezer munkaórát fektettek a levéltár tudományos dolgozói az 1848/49-es kutatásokba, amelyek egy részét munkaidőn túl végezték. A majd négy esztendeig tartó kutatások során mintegy 12 000 cédula készült, s az adattömeget több száz vezérszó alatt csoportosítottak. A kutatások kiter130 BFL XXI. 516. 13. tétel. 959/1945.; 1131/1945.; 242/1947.; 65/1948. lev. számok. Munkabeszámolók és jelentések.