Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Az ostromtól a levéltár államosításáig
kidolgozott, s a szempontok jellegzetessége folytán is figyelemre méltó a levéltár kutatási szabályzatát képező szakasz volt. Az eljárást igen részletesen leíró rendelkezések szerint a kutatókra szigorú szabályok vonatkoztak. Ekkoriban mi sem volt kevésbé fontos a kutatási engedély jogosultságának elbírálásánál — amint erre már korábban utaltunk — mint az alanyi jogi Noha több fórum is rendelkezésére állt a reménybeli kutatónak, hogy a kutatási engedélyt végül megszerezze, a levéltár, ha úgy látta jónak, minden további nélkül elutasíthatta a kérelmet, amelyet élőszóval terjesztettek elő. A tökéletes diszkrecionalitás alapelvét a szabályzat aggálytalanul ki is fejezte, midőn egyértelműsítette, hogy kutatási engedélyt csak olyan személyek kaphatnak, ,,akik az iratok tanulmányozásához szükséges képzettséggel rendelkeznek, és akiknek megbízhatósága ellen gyanú nem forog fenn" (!). Ezen „gyanú" természetének mibenlétét illetően csak homályos sejtelmeink lehetnek. 128 Kevés gyakorlati jelentősége volt, hogy az 1948-as szabályrendelet-tervezetet nem hagyta jóvá a végnapjait élő fővárosi Törvényhatósági Bizottság, hiszen a tervezetben megfogalmazott szervezeti és ügyviteli szabályzat rendelkezései jórészt a törvény megalkotása előtt készült utasításokat foglalták magukban, s az ügyviteli rendelkezések is többnyire az 1944-es szabályrendelethez írt korabeli végrehajtási utasítás tervezete nyomán készültek. 129 A levéltári hivatal az 1953-as új szabályozás életbe léptetéséig e szabályozás szerint működött, leszámítva azt, hogy elmaradt a belső szervezeti egységek felállítása. Ha a hivatal szervezeti-működési kérdéseitől eltekintve A levéltári azt vizsgáljuk, hogy melyek voltak a levéltári munka súly- tevékenység súlypontjai 128 Uo. 9. §. (2). 129 BFL XXI. 516. 38. tétel. 808/a/ 1948. lev. sz. A levéltár előterjesztése a szabályrendelet-tervezet bemutatási idejének elhalasztásáról.
