Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az ostromtól a levéltár államosításáig

az osztály vezetőjének tudtával, személyes felelősségével és így természetesen közreműködésével eszközölhető".

127 A szervezeti egységek kialakítása három fő szempont figyelembevételével történt. Az első csoportba kerültek azok az osztályok, amelyek iratanyagai a város történeti fejlődése során elkülönült levéltári egységekként képződtek és fejlődtek ki, külön levéltárakat alkotva (Buda sz. kir. főváros, Pest sz. kir. város, Óbuda mezőváros, Budapest székesfőváros levéltárai). A második csoportba az úgynevezett gyűjtemények kerültek: különböző, a keletkezésük körülményei és az együttesek jellege folytán is eltérő természetű anyagcsoportok. A levéltár az ügyviteli-közigazgatási feladatkörből adódó tevékenységét ezen osztályok közreműködésével valósította meg (Páncélszobai Okmánytár, Anyakönyvi Iratok Gyűjteménye, Igazoló Bizottsági Levéltár, Gyűjtemények: Térképtár, Könyvtár, Oklevéltár). A harmadik szervezeti csoportot a „kiszolgáló" részlegek alkották (Kutató Osztály, Belső Adminisztráció és Gazdasági Ügyek). Habár a levéltár osztálystruktúrája csak későn alakult ki, s többször módosult, a szabályzatban meghatározott séma kialakításának helyes elveire utal az a tény, hogy az 1964-ben bevezetett osztályrendszemek is ezen alapegységek képezték a bázisát. A levéltári szervezet kialakítására tett első kísérlet azért is jelentős, mert az akkor létrehozott séma alapján alakulhatott ki később az a referenciarendszer, mely a szervezeti egységektől függetlenül is mindmáig a szakmai munkastruktúra alapját képezi. Ügyviteli rendszer, A szabályzat terjedelmesebb ügyviteli fejezete kevesebb kutatási szabályok újszerű elemet tartalmaz. A fentiekben jelzett témakörökben a szabályzat összeállítói igyekeztek még a háború előtt készített tervezetek alapján részletekbe menően meghatározni a különféle eljárási szabályokat. Ezek közül a legalaposabban 127 SZUSZ, 6. §. (l)-(3).