Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Az ostromtól a levéltár államosításáig
levéltárat, az a törvénynek azon előírása, mely minden székesfővárosi szerv iratanyagának átvételi kötelezettségét mondja ki. Míg az 1943-as szabályrendelet csupán a központi szervek és azok hivatalai iratainak átvételi kötelezettségét írja elő, addig az új törvényi rendelkezés már minden közintézményre és a közművekre is vonatkozott. Súlyosbította a rendelkezést, hogy a törvény szövege — ellentétben a miniszteri indoklással — selejtezés nélküli iratátvételként is értelmezhető, ugyanis egyszerűen „használaton kívüli" iratokról beszél (3. §. a)). A szabályzatban példát találunk a törvénynek a fővárosi autonómia szempontjából való egyéni értelmezésére is. A jogszabály ugyanis az eredetileg illetékes miniszter hatáskörébe utalta a kutatás engedélyezését az ötven évnél nem régebbi iratanyagban, mely jogot a miniszter más hatóságra is átruházhatott. A szabályzat, hivatkozva arra, hogy a miniszter ezt a jogát a törvényhatóságra ruházta át, a kutatási engedély megadásáról mégiscsak a levéltár vezetőjének illetékességét mondta ki. A kutatási engedélykérelem megtagadása esetén lehetett a polgármesterhez folyamodni. Szintén első fokon határozhatott a főlevéltáros abban, hogy mely kutatás tekinthető tudományos jellegűnek. Itt ugyancsak a levéltárhoz „leadott" hatáskörről volt szó, hiszen a törvény eredetileg a polgármesterre ruházta ezt a jogot is. 126 íly módon a kutatási engedélyek megadásáról első fokon tehát minden esetben a főlevéltáros döntött, — a korfelfogásnak megfelelően teljes mértékben az egyéni mérlegelés alapján. A szabályzat szerzői tehát a hatáskör leadására hivatkozva a törvény eredeti intenciójához képest egy kissé növelték a főlevéltáros hatáskörét. Nagyjelentőségű volt a levéltár szervezeti fejlődése szempontjából az a rövid szakasz, mely tíz osztály felállításáról rendelkezett, s kimondta, hogy,, a levéltári osztályokba sorolt levéltári anyaggal kapcsolatos mindennemű ténykedés csak Szervezeti egységek létrehozása az iratanyag tagolódása alapján 126 1947:XXI. tc. 22. §.
