Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya

BUDA SZABAD KIRÁLYI FŐVÁROS LEVÉLTÁRA IV. 1002 BUDA VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI A budai városi tanács létrehozása a török uralom megszűnte után Werlein István János nevéhez fűződik, akit néhány nappal Buda visszafoglalása után, 1686. szeptember 10-én a bécsi udvari kamara a kincstár jogainak az ún. újszerzeményi területeken (neoacquistica) történő érvényesítésére, s az onnan nyerhető jövedelmek biztosítására budai kamarai inspektornak nevezett ki. Werlein 1688. szeptember 27-én feleskette azokat a személyeket, akiket addig felvett a polgárok névjegyzékébe, és Wolf Prenner császári kapitányt polgármesterré, nyolc polgárt pedig tanácsossá nevezett ki. A polgármester és a tanácsosok - akiknek száma 1694-ben tizenkettőre emelkedett — intézték azután a város igazgatási és bírósági ügyeit, a budai kamarai inspektorátus (1691-től adminisztráció) állandó irányítása alatt. A kamarai adminisztráció szerepe az évek folyamán fokozatosan csökkent a városoknak a szabad királyi városi rang visszaszerzéséért folytatott küzdelmei következtében, bár a polgármestert a kamarai adminisztráció jelöltjei közül kellett választani. 1705-től már szabadon választhatták a polgármestert is, s ettől kezdve a város a többi szabad királyi városhoz hasonlóan a magyar kamara felügyelete alá tartozott. A tanács volt a város legfontosabb szerve, ez érintkezett a felettes szervekkel, valamint a megyékkel, városokkal, földesurakkal, esetlegesen a külföldi hatóságokkal is. A tanács működése kiterjedt a városi élet minden területére, ezért iratai nélkülözhetetlen forrást jelentenek a várossal kapcsolatos kutatások során úgyszólván minden témakörben, de természetesen nem teszik nélkülözhetővé a városi igazgatás egyes szakfeladatainak, vagy részfeladatainak ellátására egymás után szervezett tisztségek viselőinek működéséből származó iratanyag felhasználását. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Magistrats Protocoll) 1687-1873 61 fm. 1687-1699 3 köt. 1700-1717 12 köt. A tanács tevékenységét elsősorban a tanácsüléseken fejtette ki, ahol a polgármester, vagy helyettese elnöklete alatt a város összes igazgatási ügyét megtárgyalták, és elintézésére szavazattöbbséggel döntést hoztak. A tanácsülésekről a város második legfontosabb tisztségviselője, a városi jegyző (syndicus, nótárius) jegyzőkönyvet készített. A jegyzőkönyvekben rögzített döntések alapján az elintézés a városi kancellária, illetve a szaktisztviselők, vagy szakhivatalok feladata volt. A tanácsülési jegyzőkönyvek első, 1687—1695. évre terjedő kötetében az 1687. évről csupán egyetlen bejegyzés van: I. Lipót 1687. augusztus 22-i, Buda egykori szabad királyi város lakóinak címzett levelének másolata, melyben az uralkodó felszólítja a várost, hogy követeit küldje el az október 18-ára összehívott országgyűlésre. 94