Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya

1688-tól 1694-ig már minden évben folyamatos feljegyzéseket találunk, amelyek részben a városhoz - többnyire a budai kamarai adminisztrációtól - érkezett leiratok, illetve a tanács által írt felterjesztések szövegét tartalmazzák, kisebb részben pedig a tanács által megtárgyalt különböző (pl. hagyatéki) ügyeket rögzítik írásban. Külön említést érdemel, hogy az 1688. évben két október 15-i irat bejegyzése közt található a budai várbeh és vízivárosi házak tulajdonosairól, utána pedig a budai polgárokról készített összeírás. Mindkettő csak a háztulajdonosok, illetve a polgárok nevét (egyeseknél a foglalkozást) tartalmazza. 1694-től már valóban ülési jegyzőkönyveket találunk a kötetekben, amelyek közlik minden egyes ülés sorszámát, dátumát, a jelenlevők nevét és egyenként ismertetik a megtárgyalt ügyeket, meg az azokban hozott döntéseket. A tanácsülési jegyzőkönyvek 1687—1717. évi köteteiben mutatók nincsenek. b) A budai kamarai inspektorátus, illetve adminisztráció rendeletei (Acta administrationis cameralis) 1689-1705 1,00 fm. 1689-1699 4 dob. 1700-1705 4 dob. Az állag túlnyomórészt a töröktől visszafoglalt magyarországi területek igazgatására 1686-ban létrehozott budai kamarai inspektorátusnak (1691-től adminisztrációnak) Buda város tanácsához intézett rendeleteit, valamint a tanács válaszainak, jelentéseinek, és saját kezdeményezéséből írott beadványainak fogalmazványait tartalmazza. Itt találhatók ezenkívül a városi tanácstól a bécsi udvari kamarához, haditanácshoz, meg esetlegesen más hatóságokhoz küldött feliratok, kérelmek, memorandumok fogalmazványai is. Minthogy a budai kamarai adminisztráció 1705-ig Buda és Pest közvetlen felettes hatósága volt, ebben az állagban vannak ez évekből a város életét meghatározó intézkedések. Budára, amelyben a volt és a majdani fővárost látták, kezdettől fogva megkülönböztetett figyelmet fordított a kormányzat. Az adminisztráció számára 1686. november 5-én adott első hivatali utasítás is főként Budával és környékével foglalkozott. Az adminisztráció osztotta ki a jelentkezőknek a házakat, a telkeket, telekkönyveket készített az ingatlanokról, beszedte a telekkönyvi jövedelmeket, meg a kisebb királyi haszonvételek (regálék) közül a legfontosabbakat: a sörfőzés, halászat, téglaégetés, malmok kizárólagos jogából származókat. Az adminisztráció szabályozta rendeleteivel a városi igazgatás minden ágát, az árvaügyek intézését, a rendészetet, a vásárokat, céheket, egészségügyet, élelmiszerárakat; ellenőrizte a város gazdálkodását, foglalkozott az egyházi szervezet kiépítésével, gondoskodott az oktatás megindításáról, s meghatározó szerepe volt a városi igazságszolgáltatásban is. így az állag irataiból a város életének szinte minden mozzanatáról képet kapunk: a lakosságra nehezedő terhekről (adók, fuvarkötelezettség, katonai beszállásolás, stb.), a katonaság és a város lakói közti vitás ügyekről, a lakosok gazdasági tevékenységéről, a városi 95