Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

P 1314 MISSILES 1527-1944 45,97 fm. Az itt elhelyezett 16—17. századi levelek terjedelme 25,72 fm. A levelek a levélírók abc-rendjében, azon belül időrendben 1-től 55 060-ig terjedő sorszámokkal ellátva fekszenek. Három kötet segédlet készült hozzájuk, amely megadja a levélíró nevét, foglalkozását, a címzett nevét, a levél keltét. P 1320 BATTHYÁNY CSALÁDTAGOK 1527-1940 1,25 fm. Itt vannak elhelyezve a k. jelű 0,30 fm terjedelmű sorozatban II. Ádám (1662-1703) levélfogalmazványai és feljegyzései az 1684—1705. évekből és év nélkül. (A levélfogalmazványok egy része elégett.) P 1341 ILLÉSHÁZY CSALÁD 1329-19. század 21,40-fm. Az Hlésházy család iratai Illésházy Teréz révén kerültek a Batthyány család birtokába. (Teréz Batthyány III. Ádám herceg felesége volt.) A Ladula 1. (Személyi iratok) 18-20. fascicuíusában az Illésházyakhoz intézett magyar kancelláriai és kamarai iratok vannak a 17. századból; a 21. fasciculusban pedig Illésházy Miklóshoz intézett királyi, kancelláriai és kamarai leiratok a 17. század végéről és a 18. század elejéről, valamint az ő kancellársága idején keletkezett kancelláriai iratok. CSÁKY CSALÁD LEVÉLTÁRA A 17. század második felének egyik kiemelkedő alakja volt Csáky István (1638—1699), Bereg megye főispánja, Szatmár vár kapitánya, majd felsőmagyarországi főkapitány és 1687-től országbíró. Tisztségeméi fogva érintkezésben állt az uralkodóval és a kormányszervekkel, fontos résztvevője volt az országgyűlési tárgyalásoknak, de kapcsolatot tartott fenn a kuruc bujdosókkal is. Ifj. Csáky Tamás ezredes és még más Csáky családtagok működése is korszakunkra esett. így a család levéltára a felszabadító háborúk korának jelentős forrásait őrzi. 84