Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

P 71 Központi levéltár 1527-20. század 18,48 fm. A Személyi iratok című sorozatban vannak elhelyezve a Csáky István (1638—1699) hivatali működése során létrejött iratok: az ő fogalmazványai (174. fasciculus), valamint a hozzá érkezett királyi, haditanácsi, szepesi kamarai leiratok, megyei, városi felterjesztések, különböző személyek hivatalos levelei az 1663—1699. évekből (188—194. fasc). Ugyanitt találjuk ifj. Csáky István ugocsai és beregi főispán 1695—1713. évi hivatalos levelezését (195. fasc), Csáky Tamás ezredes 1698—1706. évi iratait, Csáky László kerületi főkapitány, brigadéros 17. század végi és 18. század eleji iratait. (198. fasc) A Vegyes iratok című sorozatban 17—19. századi vegyes politikai iratok találhatók (201—202. fasc), azonkívül a kuruc mozgalmakra vonatkozó iratok — főként királyi és haditanácsi leiratok Csáky István felsőmagyarországi főkapitányhoz — 1661 és 1725 közt (207. fasc), a Rákóczi szabadságharcra vonatkozó iratok 1688—1703-ból, (206. fasc), Csáky István országbíró, ifj. Csáky István és más, korszakunkban élt Csáky családtagok levelezése (213—214, 225—226, 261. fasc), valamint I. Lipót rendeletei, mellékletekkel és hozzá intézett felterjesztésekkel, I. Apafi Mihály és Esterházy Pál levelei, mellékletekkel (266. fasc). K 72 Kassai levéltár 16-19. század 16,38 fm. Itt a Politikai történetekre vonatkozó iratok című sorozatban egyházpolitikai ügyekre (515. fasc), a Rákóczi szabadságharc idején folyt tárgyalásokra (516. fasc), a szatmári béke utáni országgyűlési és országgyűlési bizottsági tárgyalásokra (517—519. fasc), az újszerzeményi bizottsági tárgyalásokra 517—519. fasc), az újszerzeményi bizottság ügyeire és a pozsareváci békére (517. fasc.) vonatkozó iratok vannak elhelyezve. AZ ESTERHÁZY CSALÁD HERCEGI ÁGÁNAK LEVÉLTÁRA Esterházy Pál 1652-től a családi birtokok örököse, 1687-től herceg, a hercegi ág megalapítója, 1681-től haláláig (1713) nádor volt. 1684-ben vezetésével 8000 magyar katona érkezett a Budát ostromló sereg erősítéséül. A nádori működése során keletkezett iratok zöme itt, a családi levéltárban van elhelyezve, kisebb része pedig a regnicoláris levéltár N 8 jelű fondjában, illetve a magyar kamara archívumának E 174 jelű fondjában. 85