Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)
Felhő Ibolya, Trócsányi Zsolt: Szerkesztői előszó
iratairól, valamint egyes más forrásairól ugyanis már korábban külön részletes ismertetésekjelentek meg. 2 Minden egyes ismertetés a levéltári intézmény főbb adatainak (név, cím, külön szervezeti egységek, a korszakunkba eső levéltártestek) megjelölésével kezdődik. A levéltárban őrzött anyag belső tagolódására egyedül a Magyar Országos Levéltár esetében tértünk ki. Budapest Főváros Levéltára és a megyei levéltárak anyagának tagolása ugyanis egységes alapelvek szerint és jelölési módszerrel történt 3 . A levéltári intézmény főbb adatainak közlése után a témánkra vonatkozó források (fondok, állagok) leírása következik, amely tartalmazza a forrás címét, 4 időhatárait és mennyiségét, valamint a forrás korszakunkba eső részeinek időhatárait és mennyiségét, azonkívül az iratokat létrehozó szervre vagy személyre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, a forrásanyag tartalmi ismertetését, az iratok nyelvére, rendezettségére, a kutatást szolgáló segédletekre vonatkozó adatokat. Végül a forrásanyagra vonatkozó legfontosabb levéltári kiadványok, történeti feldolgozások és forráspublikációk közlése zárja le az egyes ismertetéseket. Megjegyezzük, hogy a levéltári kiadványok között nem említjük meg külön-külön az egyes levéltárak fondjegyzékeit, amelyeknek adatai a megjelenésük óta végzett rendezések következtében részben már nem felelnek meg a mai állapotnak. Csak itt hívjuk fel a figyelmet a megyei és városi levéltári anyagban őrzött összeírásokról készült összefoglaló munkára is. 5 Az ismertetések közül első helyen a Magyar Országos Levéltáré áll, amelynek idevonatkozó anyaga az egész 17. századi Magyarországra és Erdélyre kiterjed, sőt több helyütt Horvátországra és Szlavóniára vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ezt követi Budapest Főváros Levéltára, majd a megyei levéltárak anyagának ismertetése, a levéltári intézmények nevének abc rendjében. Végül az Esztergomi Prímási Levéltár idevonatkozó forrásainak ismertetése áll. A beérkezett kéziratok szerkesztésének munkáját Felhő Ibolya és Gecsényi Lajos kezdte meg; a kidolgozott útmutatótól való eltérések megszüntetésére, vagy legalább csökkentésére bizonyos módosításokat, kiegészítéseket kérve a megyei levéltárak ismertetéseit készítő szerzők csaknem mindegyikétől, Gecsényi Lajos azonban sajnálatunkra a munka közben kivált a szerkesztésből. így a munkát egy ideig Felhő Ibolya végezte, majd Budapest Főváros Levéltára felkérésére szerkesztőként bekapcsolódott a munkába Trócsányi Zsolt, a kötet egyik lektora és a szövegek végleges formája már az ő közreműködésével alakult ki. A levéltári anyag rendezettségétől, feltártságának mértékétől, a szerzők egyéni érdeklődésének különbözőségéből eredő egyenetlenségeket nem lehetett teljesen elsimítani, noha egyes kéziratokban alapos kiegészítések, átdolgozások váltak szükségessé. Reméljük azonban, hogy a teljesség és áttekinthetőség követelményeit lényegileg kielégíti az ismertetés. Egy ponton minden megyei levéltári forrásanyag ismertetésénél beavatkozást kellett végezni. Ez pedig a megyei közgyűlések szerepének, működésének leírása volt, amely meglehetős hasonlósággal megjelent szinte minden egyes kéziratban. Az ismétlődések elkerülésére e szövegrészeket elhagytuk, s itt vázoljuk fel összefoglalóan az erre vonatkozó információkat. 7
