Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Felhő Ibolya, Trócsányi Zsolt: Szerkesztői előszó

• SZERKESZTŐI ELŐSZÓ A Buda visszavívásának 300. évfordulójára Budapest Főváros Levéltára kezdeményezésére készült forrásismertetők közül e kötetben 23 magyarországi levéltár Buda és Magyarország felszabadítására vonatkozó forrásainak ismertetését adjuk közre. E kötet megjelenését megelőzte 18 európai ország ugyanezen történeti eseménysorral kapcsolatos, levéltárakban, könyvtárakban, múzeumok kézirattáraiban őrzött forrásainak publikálása (Buda expugnata 1686. Europa et Hungária 1683—1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai I—II. kötet, Budapest 1986.). A 23 magyar levéltár anyagát felölelő jelen ismertetésben az országos, illetve regionális hatáskörű magyarországi kormányszékek és rendi szervek, egyes családok és egyházi szervek, valamint a 17. századi Magyarország 22 megyéje (kerülete) és 24 városa ide vonatkozó forrásairól kap tájékoztatást az olvasó. E megyék, városok jó része a török hódítás által leginkább érintett területhez tartozott. Hiányzik kötetünkből a török uralom alá nem került „királyi Magyarország" ma nem Magyarországhoz tartozó része, valamint Erdély korabeli megyei és városi iratanyagának ismertetése, minthogy ezt az iratanyagot a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége levéltárai őrzik.

1 Kötetünk célja az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a Magyarország török uralom alóli felszabadítására vonatkozó, eddig még nem eléggé feltárt és ismert hazai levéltári forrásokra és ezek használatát elősegítsük. A részvételre felkért levéltárak többsége megértéssel fogadta Budapest Főváros Levéltára felhívását és így - egy-két kivételtől eltekintve - az illető levéltárak munkatársai készítették el az ismertetőket az általunk megküldött útmutató szempontjainak alapulvételével. Az útmutatóban meghatároztuk az ismertetés időbeli határait és tematikáját, valamint a forrásokra vonatkozó információ közlésének módját. Az ismertetés a Bécs ostroma és a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötése közti időszakra (1683-1699) terjed ki, egyes esetekben azonban, főként a később visszafoglalt területekre vonatkozó forrásanyagnál egészen 1718-ig, a történeti Magyarország teljes területének felszabadítását rögzítő pozsareváci békekötésig megy el. E korszaknak nem csupán hadieseményeit, hanem a társadalomnak és a gazdaságnak ezekkel összefüggő mozgásait, változásait, a politikai erőviszonyok alakulását és a visszaszerzett területek új keretek közt szerveződő életét megvilágító forrásokról kívántunk tájékoztatást nyújtani. Tettük ezt annál is inkább, mert ismert előttünk, hogy a hazai levéltári anyag a hadjáratokkal kapcsolatban mindenekelőtt az ország lakosságára háruló terhekről, pénzben, munkában, terményszolgáltatásban nyújtott hatalmas teljesítményeiről szolgál adatokkal. (A hazai forrásanyagnak ez a jellege magyarázatot ad arra az eltérésre, amely Szakály Ferenc bevezető tanulmánya és a forrásismertetések közt mutatkozik. A tanulmányban ugyanis a felszabadítás jelentősége kap nagyobb hangsúlyt; az ismertetésekben pedig óhatatlanul a felszabadító háború terhei kerülnek előtérbe.) Nem kértük az ismertetések szerzőitől, hogy mélyrehatóan foglalkozzanak a Thököly felkelésre és a Rákóczi szabadságharcra vonatkozó forrásokkal; e két mozgalom saját 6