Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

lizáció elve uralkodott; a birodalmi központi kormányhatóság közvetlenül kézbe akarta venni Erdély kincstári jövedelmeit, amelyeknek legnagyobb részét bérbe engedte át az előző években. Erre a célra küldte oda kamarai bizottság élén előbb Thavonath-ot, a szepesi kamara praefectusát, majd utódaiként két másik kitűnő és rendkívüli szorgalmú kincstári szakembert: Johann Friedrich Seeau-t, és az ő felváltására öccsét, Johann Ehrenreich Seeau-t. Első feladatuk a kincstári javak és jövedelmek helyzetének felderítése volt. E téren oly alapos munkát végeztek, hogy a központi kormányzat I. Lipót 1700. január 15-i rendeletével kézbe is vehette ezeket a javakat és jövedelmeket, egy olyan kincstári igazgatási rendszerrel, amelyben megmaradtak az erdélyi tisztviselők, de minden fontosabb funkciót viselő erdélyi tiszt mellé olyan extraneus ellenőr került, aki nélkül az erdélyi kincstári funkcionárius egy lépést sem tehetett — fordítva annál inkább. A kincstartó hatásköre lényegében megszűnt; Apor István le is mondott erről a tisztségről, s a főgeneraliséval cserélte fel (az rangban magasabb volt emennél —de valójában éppoly üres cím volt, mint emez). A cameratica commissio ez állagban őrzött iratanyagának egy részét a bizottság feladatait, működésének szabályozását tartalmazó instrukciók teszik; más részük hivatalos levelezés az udvari kamarával vagy kimutatások Erdély kincstári jövedelmeiről. Tárgyilag a fémbányászatra, a sóügyre és a harmincadjövedelmekre vonatkozóan található itt összefüggőbb anyag. Külön kell említeni Johann Friedrich Seeau-nak országgyűlési királyi biztosságával (az uralkodó képviseletében) kapcsolatos hivatali levelezését (felségelőterjesztései, Rabutin főhadiparancsnokkal folytatott levélváltása, az országgyűléssel való írásbeli érintkezés). A bizottság foglalkozott az erdélyi adó és a hadellátás ügyeivel is, csakúgy, mint az erdélyi rác határőrséggel. Külön említendők a Nagyszegi Gáborral kapcsolatos iratok. Ez a román kisnemes (nem azonos a kisszámú erdélyi hazai haderő ugyanily nevű tisztjével) a román vallási unió elleni tiltakozása miatt került börtönbe. Az iratanyagban a kötet kialakításakor igyekeztek bizonyos rendet teremteni, irattípusok, illetve tárgyak szerint csoportosítva az anyagot. A rendezés szempontjai azonban keresztezték egymást, nem is vitték őket konzekvensen keresztül. Segédkönyve nincs az állagnak; kutatása így átforgatással történhet. Irodalom Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormány hatos ági levéltárak. Bp. 1973. MAGYAR KINCSTÁRI LEVÉLTÁRAK (Eszekció) Az E szekció anyaga több különálló részből tevődik össze. Ezek közül témánk szempontjából számba veendő a (pozsonyi) magyar kamara regisztratúrájának, valamint archívumának, a szepesi kamarának és a budai kamarai inspektorátusnak, illetve adminisztrációnak az iratanyaga. 49