Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Az 1685—1690. évekből mindössze 10 átirat van (1—10. szám), az 1691-1703. években már jóval több (11-122. szám). Az 1685-1703. évi iratokhoz nincs segédlet. A 20 Litterae camerae Hungaricae (1573)1618-1770 7,30 fm. (1573)1618-1718 8 cs. A felterjesztések túlnyomórészt a pozsonyi magyar kamarától származnak. A 17. században azonban a szepesi kamarától és elvétve a budai kamarai adminisztrációtól érkezett felterjesztések is vannak köztük. Az iratok jelentős része a szabad királyi városok ügyeivel kapcsolatos. A magyar kamara gyakorolta ugyanis e városok felett a királynak, mint földesúrnak a felügyeleti jogát, főként az évenkénti tisztújításokra kiküldött királyi biztosok útján. A biztosok kiküldéséhez szükséges királyi rendelet (mandátum restauratorium) kiállítását a kancelláriától kérte a kamara, megindokolva, hogy milyen kérdések megvizsgálása és rendbetétele miatt van szükség királyi biztos közreműködésére. A kiküldött biztosok — rendszerint kamarai tanácsosok — alapos, többnyire a városi élet minden területére kiterjedő jelentéseit is megküldte a magyar kamara a kancelláriának. (Ilyen volt például Holló Zsigmond jelentése- Lőcséről.) Előfordulnak egyes városoknak a katonai terhek ügyében tett panaszaival, megye és város ilyen természetű ellentéteivel foglalkozó felterjesztések is. 1696-ban Rákóczi Ferenc és nővére, Júlia porcióval kapcsolatos panaszáról is értesülünk. A töröktől visszafoglalt területeken levő városok ügyei az 1690-es és 1700-as években, a szabad királyi városi rang megszerzése, illetve visszaszerzése után kezdenek feltűnni. A budai kamarai adminisztárció megszűnése (1709) után megszaporodnak a városok felügyeletével kapcsolatos iratok. A városok számadásainak ellenőrzése során tapasztaltakon kívül a polgárság sérelmeiről, követeléseiről is informálnak a kamarai felterjesztések. Az iratok időrendben, évenként újrakezdődő sorszámokkal ellátva vannak elhelyezve; lajstrom és mutató segítségével használhatók. 1689-ből nincs irat. A 21 Litterae pala tinó rum 1614-1765 0,75 fm. 1683-1713 kb. 1 cs. A nádorok felterjesztései az uralkodóhoz, valamint átiratai a kancelláriához és levelei a kancellárhoz. 1681 és 1713 között Esterházy Pál volt a nádor, aki a nehéz körülmények közt személyes tekintélyét is latbavetve mindent megtett az ország súlyos gondjainak enyhítése érdekében s tisztének megfelelően közvetíteni igyekezett az ország és az uralkodó között. Felterjesztéseiben, leveleiben ezért Magyarország legégetőbb kérdései tárulnak 37