Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

elénk: az elviselhetőség határán járó vagy azt túl is lépő, pénzben és természetbeniekben lerovandó adók, a nagyszámú császári katonaság elszállásolása, eltartása a hat téli hónapon át, az adónak a megyék, városok közti elosztásában mutatkozó egyenetlenségek, a teherbírásnak megfelelő elosztás akadályai, a katonaság által a lakosságnak okozott károk és egyéb országos gravamenek. Többszöri, határozott érvekkel alátámasztott javaslatával sikerült elérnie az egész országra kiterjedő új összeírás véghezvitelét 1696-ban a terhek arányosabb elosztásának érdekében. Néhány olyan irat van a nádor beadványai között, amelyek összefoglaló képet adnak az ország helyzetéről, terheiről. Emellett a nemesi felkelésekkel, a Thököly-mozgalómmal kapcsolatos levelek is vannak itt. Az iratok időrendben, a terjes állagon végigfutó sorszámokkal ellátva következnek egymás után. Esterházy Pál levelei a 635—912. sorszám alatt vannak elhelyezve. Az állagnak a Litterae locumtenentis (A 22) állaggal közös, meglehetősen szűkszavú mutatója van. Célszerűbb magukat az iratokat átnézni; ezek hátlapján többnyire rövid tárgymegjelölés van. A 27 Litterae comitatuum 1624-1769 8,00 fm. 53 megye (köztük a horvát-szlavónországiak is, de az erdélyiek nem) felterjesztései a magyar kancelláriához. A felterjesztésekben főként az adó, a porció és egyéb katonai terhek (beszállásolás, fuvar, közmunka stb.) túlzott mértékét sérelmezik a megyék, többször a portaszámok helyesbítését kérve, vagy a terhekben osztozni nem akarókra panaszkodva. A katonaság túlkapásai, egyes katonai parancsnokok magatartása miatt is sokszor tesznek panaszt; a katonaság és a lakosság közti viszályokról is írnak. Az 1683—1718 közti időszakból kevég irat található, noha a magyarországi megyék közül csupán Arad, Bodrog, Borsod, Csanád, Csongrád, Kishont és Nógrád vármegyétől nincsenek felterjesztések. Az iratok megyék szerint — a megyék latin nevének betűrendjében — és az egyes megyéken belül időrendben vannak elhelyezve. Segédlet nincs hozzájuk. A 28 Litterae civitatum 1616-1770 7,40 fm. Az állagban 40 magyarországi városnak és a Hajdú kerületnek a kancelláriához küldött felterjesztéseit találjuk, köztük természetesen a töröktől visszafoglalt városok felterjesztéseit is. A beadványok főként a városi tisztújításokra, a városon belüli ellentétekre (mint például a Franz Ignaz Bösinger budai polgármester körüli viharok 1705-ben), a lakosság egyes rétegeinek (rácok, zsidók) helyzetére, a taxa-, illetve kontribúció - terhekre, a katonaság és a polgári lakosság közti viszályokra, céhügyekre vonatkoznak. 38