Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

ostromzárak elrendeléséről, az érintett területek útjainak, hídjainak helyreállításáról, a dunai flotta megszervezéséről, a csapatmozdulatokról, a hadsereg felszerelésének szállításáról, a várak visszafoglalásáról, azután megerősítésükről, majd a 90-es években a külföldi (dán, lengyel, brandenburgi, szász stb.) segélyhadak kivonulásáról, a törökkel kötött béke utáni fogolycseréről, a török rabságból hazatérők, illetve a várakból kivonuló törökök szállításáról, a szükségtelenné vált várak lerombolásáról és természetesen arról is, hogyan és milyen mértékben használtak fel mindehhez az ország lakosságának teherbírását a katonaság ellátásában, téli elszállásolásában, fuvarozásában, adózásban, közmunkákban. A katonai kihágások, a lakosság igénybevételével kapcsolatos viták ügyek rendezésére tett ad hoc intézkedések, valamint elvi változtatások is szerepelnek az átiratokban: így 1697-ben a magyarországi hadbiztosok (commissarii provinciales) működése, 1699-ben a katonaság tartásának új rendjét megállapító uralkodó döntés. Értesítette a haditanács a kancelláriát a magasabb katonai tisztségekre történt kinevezésekről is. Az 1697. évi hegyaljai felkelés miatt nemesi felkelés elrendelése, majd ennek visszavonása ügyében is intézkedett a haditanács. Érdekességként említjük meg, hogy 1702-ben a portáról visszatérő angol követ, Paget Magyarországon történő átutazását is közli a kancelláriával. Az 1707—1709. években többször is foglalkozik a haditanács a budai és pesti magisztrátusnak a budai kamarai adminisztrációval, illetve Pfeffershoffen budai parancsnokkal folytatott vitájával. Az iratok időrendben, 1700-ig végigfutó, 1701-től pedig évenként újra kezdődő sorszámokkal ellátva vannak elhelyezve. Az 1725 előtti iratok a Magyar Országos Levéltárban készült lajstrom segítségével használhatók. (Az 1683-1700. évi iratok a 373-985 számot viselik.) A 15 Insinuata commissaríatus generalis bellid 1685-1703,1745-1757 0,90 fm. 1685-1703 0,05 fm. A birodalmi főhadbiztosság átiratai a magyar kancelláriához. A főhadbíztosságot először a haditanács 1650-ben kiadott új utasítása említi. A főhadbiztosság ellenőrizte a katonai számadásokat és intézte a katonaság ellátásával kapcsolatos ügyeket. Alája voltak rendelve a vidéki kerületekben működő hadbiztosok és egyéb alkalmazottak (katonai építészek, gabonatisztek stb.). A bennünket érdeklő időszakban Rudolf Rabatta (1687-ig), Antonio Caraffa (1688-1693), Donát Heissler (1693-1696) és Maximillian Breuner (1697-től) vezette a főhadbíztosságot. Az átiratok általában a lakosság által teljesítendő adóval és szolgáltatásokkal (porció, fuvarozás, előfogatok, közmunka stb.), a katonaság vonulásával és elhelyezésével, meg excessussaival foglakoznak. Egy-egy irat a főpapok és nemesek adómentessége ellen emel szót, illetve a klérus által megajánlott 30 000 rajnai forint kifizetését, meg a partiumi és erdélyi megyék adófizetését sürgeti. A Caraffa katonái által Debrecenben véghezvitt kegyetlen sarcolás ügye is szerepel. 36