Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

A 10 Insinuata camerae aulicae 1611-1770 4,40 fm. 1676-1719 5 cs. Az udvari kamarát I. Ferdinánd szervezte meg 1527-ben. Legfőbb feladata az uralkodó magán- és felségjogon élvezett jövedelmeinek központi nyilvántartása és irányítása volt a Habsburg uralom alatt levő országokban. így az udvari kamara a magyarországi kamarai ügyeket (birtokadományozások, kihalt családok birtokainak a kincstárra szállása, egyházi vagyon és jövedelmek, bányászat, a kamarai jövedelmek felhasználása stb.) is állandó figyelemmel kísérte, és döntő befolyást gyakorolt ezekben. A magyar kamarának az uralkodóhoz intézett felterjesztéseire az udvari kamara véleménye alapján hozta meg a döntést az uralkodó. Az udvari kamarának a magyar kancelláriához intézett átirataiban 1683-tól, de főként 1685-től kezdve egyre gyakrabban jelennek meg a felszabadító háborúval kapcsolatos intézkedések. A visszafoglalt városok erődítményeinek helyreállításához fuvarokat, építőanyagokat, közmunkát, a hadsereg ellátásához élelmiszert és takarmányt, tűzifát stb. rendel ki az udvari kamara. Az újonnan visszaszerzett területek viszonyainak felderítésével, illetve szabályozásával, a neoacquistica commissio tevékenységével, 1705. évi újjászervezésével, a felszabadult városok terheinek könnyítésével, panaszaikkal, valamint Komárom, Debrecen, Esztergom, Buda, Pest és Székesfehérvár szabad királyi városi rangra emelésével is foglalkoznak az átiratokban. Az iratok időrendben, évenként újra kezdődő sorszámok szerint követik egymást az állagban. Az 1726 előtti iratokban lajstrom segítségével lehet kutatni. A 14 Insinuata consilii bellid 1618-1770 9,60 fm. 1671-1718 7cs. Az 1556-ban alapított udvari haditanács (Hofkriegsrat) átiratai a magyar kancelláriához. A haditanács feladata a hadügy egységes irányítása, a hadsereg kiállításával és fenntartásával kapcsolatos ügyek (toborzás, a katonaság élelmezése, hadianyaggal való ellátása stb.) intézése volt a Habsburg ház uralma alatt levő területeken — beleértve Magyarországot is —, különös tekintettel a török elleni védelem megszervezésére. A magyar végvárak is rendelkezése alatt állottak. A hódoltság és a felszabadító háborúk idején a haditanácsnak döntő szerepe volt Magyarország életében. Bár a törvények szerint a nádor volt az ország főkapitánya, ténylegesen az egész hadvezetés, a török elleni harc, a török diplomáciai tárgyalások irányítása a haditanács kezében volt. A haditanács átirataiban 1683-tól kezdve szinte napról-napra követhetjük a felszabadító háborúk eseményeit. Értesülünk belőlük a várak ostromának előkészületeiről, az 35