Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

Az iratanyag hiányosan maradt fenn. Az iratok időrendben vannak elhelyezve, segédletük nincs. (A három subdelegata commissio-nak a kancelláriához, illetve a miniszteri deputációhoz intézett felterjesztéseit lásd az A 91 jelzetű állagban.) A 5 Insínuata cancellaríae Austriacae et cancellariae status íntimae 1618-1770 1,20 fm. Ebben az állagban több bécsi kancelláriának (az osztrák kancellária, a titkos államkancellária, a birodalmi kancellária és az itáliai ügyekkel foglalkozó titkos kancellária) a magyar kancelláriához intézett átiratai vannak elhelyezve, 21 tárgyi tételbe osztva, a tételeken belül pedig időrendben. Témánkra vonatkozóan egyedül a 17. tétel (Katonai ügyek, contributio 1630—1769) tartalmaz érdemleges iratokat 1683 és 1697 között. Ezek terjedelme 0,01 fm; valamennyi az osztrák kancelláriától származik. Az osztrák kancellária 1620-ban vált ki a birodalmi kancelláriából és 1683-ban lett testületi keretek közt működő udvari hatósággá. Ettől az időtől kezdve a magyar kancelláriához intézett átirataiban többször tett intézkedést, illetve közölt királyi határozatokat magyarországi katonai és hadiadó-ügyekben. Közmunka szolgáltatása, erődítmény és hídjavítás, sérült katonák magyarországi ápolása, a Magyarországon dúló pestisjárvány Ausztriába való átterjedése elleni intézkedések szerepelnek az átiratokban. Az 1689—1697. évi átiratok szinte kivétel nélkül a magyarországi hadiadó és az ezzel összekapcsolódó természetbeni szolgáltatások ügyében felmerülő ellentétekkel foglalkoznak. (Az átvonuló, illetve a hat téli hónapon át az országban elszállásolt katonaság természetbeni ellátását 1671-ben vezették be. Ez azt jelentette, hogy a megyék, városok adófizetőinek a katonaság számára élelmet — portio oralis —, lovaik számára takarmányt — portio equilis —, házaikban, illetve istállóikban elhelyezést, valamint fuvart, előfogatot — forspont — és néhány kisebb szolgáltatást, például tűzifát kellett adniuk. Ezeket a természetbeni szolgáltatásokat a katonai szabályzatokban megszabott árak szerint beszámították a megyékre, városokra kivetett hadiadóba és azoknak csak a fennmaradó összeget kellett pénzben fizetniük.) Esterházy Pál nádor ez ügyekben több ízben tervezeteket, kérelmeket intézett az uralkodóhoz, melyek az adózó nép súlyos megterhelésének könnyítését célozták. Az ezekre hozott királyi döntéseket az osztrák kancellária a magyar kancellária tudomására hozta, hogy az közölje a nádorral. Az osztrák kancellária közölte azt az 1696. évi királyi rendeletet is, mely három magyarországi „provinciális commissarius"-nak a rendek által a főnemesek közül történő megválasztását írja elő a katonaság ellátásával, a katonai szabályzatok előírásának meg nem tartásával kapcsolatos panaszok elintézésére. (A három provinciális commissarius Pálffy Miklós, Bercsényi Miklós és Nádasdy Ferenc lett 1696 novemberében.) Az átiratokból azt látjuk, hogy a katonasággal kapcsolatos panaszok méginkább sűrűsödtek, úgyhogy az uralkodó tanácskozást hívott össze e kérdések megbeszélésére. Az állag irataihoz segédlet nincs, a kutatást csak a legtöbb iraton megtalálható rövid tárgy megjelölések segítik. 34