Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

fóhadbiztosság stb.), amelyek közül többnek meghatározó szerepe volt a török háborúk idején az ország sorsának alakulásában. A kancellária levéltára ezért elsőrangú forrásanyagot tartalmaz témánkra vonatkozóan, még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1690 előtti időszakból nem hiánytalanul maradtak fenn az iratok. A 1 Originales referadae 1690-1770 11,40 fm. 1690-1710 0,05 fm. Ebben az állagban túlnyomórészt a magyar kancelláriának az uralkodóhoz intézett előterjesztéseit találjuk, amelyeket a királyi határozat rávezetése után visszaküldték a kancelláriának. (Kisebb számban, főként 1712-től kezdve több udvari hatóság közös konferenciáján megtárgyalt előterjesztések és az ezekben hozott határozatok is vannak az állagban.) Az 1690—1710. évi iratanyag nagyon kevés, nyilvánvalóan nem teljes. Csak 1696-tól kezdődően van itt témánkra vonatkozóan néhány irat: Károlyi Sándor szatmári főispán panasza 1696-ból, mely szerint Máramarosban és a „részek" többi megyéjében sem engedték meg a porták összeírását; ezenkívül a katonaság kihágásai, jogtalan pénzbehajtásai miatti panaszok, valamint számos földesúr tiltakozása a török időkben is tulajdonában volt birtokai elvétele ellen (1702); 1699-ből a nádor beadványa és a király határozata az országgyűlési propozíciók ügyében, amelyek közt a rendkívüli hadiadó, a Magyarországon levő katonaság, az újszerzeményi bizottság ügye és a főhadipénztár ügyintézésének szabályozása (1700) is szerepel. Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Az állaghoz szűkszavú mutató van, de az iratok csekély mennyisége miatt ajánlatos azokat egyenként átnézni. A 4 Conclusa deputationis ministerialis 1698-1703,1705 les. A deputációt 1697-ben létesítette I. Lipót a pénzügyi vonatkozású katonai kérdések megtárgyalására. Tagjai a haditanács, a fóhadbiztosság, a bécsi udvari kamara s az osztrák és cseh kancellária elnökei voltak. Elnöke Kollonich Lipót esztergomi érsek, magyar főkancellár volt. Az állagban a deputációnak a kancelláriához intézett rendeletei vannak; esetenként a bizottsághoz intézett beadványok, vagy más mellékletek is találhatók itt. Az átiratokban foglaltakat a kancellária közölte az érintett megyékkel és az ilyen ügyek intézésére 1697-ben Pozsonyban, Kassán és Budán felállított bizottságokkal (commissio subdelegata Posoniensis, Budensis, Cassoviensis). Az átiratok a hadsereg fenntartása céljából Magyarországra kirovandó 4 millió forintnak a megyék közti szétosztására, a katonaságnak a lakosság általi élelmezésére, a katonaság kártételei miatt felmerült panaszokra, a nemesek házainak beszállásolás alóli mentesítésére vonatkoznak. 33