Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)
Függelék - Szemelvények a magyarországi levéltárakban őrzött korabeli forrásokból / Felhő Ibolya; Jancsó Éva
Excessus etiam militum qui prope modum infíniti sunt, impuniti manent, et afflicti regnicolae hoc modo ad extrema rediguntur cum summa iustitiae laesione, unde etiam necessarium videretur esse, ut in tales rigorose animadvertatur. 2 Confiniarii quoque instantissime suam urgent solutionem, qui autumno praeteriti anni, et hoc etiam anno absque ulla solutione serviverunt, quin imo restantias etiam habent multorum annorum; dignetur Maiestas Vestra Sacratissima de praetacta eorum solutione clementissime providere. Urgent quoque regnicolarum non pauci, praesertim ex potioribus, quatenus iuxta leges regni penes Cancellariam Hungaricam duo domini consiliarii seculares a Maiestate Vestra Sacratissima ordinarentur, qui sane utile tarn Maiestati Vestrae Sacratissimae quam bono et justitiae communi servitium praestarent. 3 Interim Augustissime Imperator ratione quartiriorum hybernorum certe necessarissimum esset, si Maiestas Vestra Sacratissima certum faceret ordinem, quia in rei veritate, vereor summám, et fors valde nocivam confusionem, nisi quantocius remedium adhibeatur. Et haec erant quae Maiestati Vestrae Sacratissimae humillime iuxta debitam fidelitatem meam detegere volui. His servet Deus Maiestatem Vestram Sacratissimam diu salvam et incolumem. Datum Viennae die 13 mensis Decembris, anno 1684. Sacratissimae Caesareae Regiaeque Maiestati Vestrae humillimus perpetuoque fidelis subditus Paulus Esterházy manu propria Tisztázat, sajátkezű aláírással Magyar Országos Levéltár, M. Kane. A 21. Litterae palatinorum 638/1684. 1 Tűzifa, világítás, só stb. szolgáltatása az elszállásolt katonáknak. 2 Itt egyes személyek ügyeivel kapcsolatos kérések következnek; ezeket kihagytuk. 3 Itt kihagytuk a Draskovich Miklós országbíró kérésével foglalkozó bekezdést. Bél Mátyás Notitia Hungáriáé novae geographico historica című müvének egy részlete, mely a Buda 1686. szeptember 2-i visszafoglalás után tartott ünnepségekről és az esemény évenkénti megünnepléséről szól. Iste, validissimae, et late imperitantis urbis, luctuosissimus Turcico imperio, faustus contra, et tot laboribus votisque expetitus, orbi Christiano, exitus fűit. Didita victoriae fáma, nulla sub sole Europaeo, gens, religio nulla fuit, quin captam urbem, non tarn in 285
